A bécsi 15. kerületi fiókkönyvtár 2019 márciusában nyitotta meg az osztrák főváros közkönyvtári hálózatában elsőként a „dolgok könyvtárát”, ahol a gördeszkától a bongó dobokig, az akkus csavarhúzótól a VR-szemüvegig számtalan hétköznapi vagy éppen különleges tárgy és eszköz várja a kölcsönzőket. Az érdeklődés fokozódása bizonyítja, hogy a megosztáson alapuló gazdaság korában a tárgykölcsönzés immár hozzátartozik a közösségi központként működő könyvtárak szolgáltatási palettájához.
A „dolgok könyvtára”, azaz a különböző használati tárgyak kölcsönzése az angolszász könyvtárakból indult hódító útjára. Ennek oka a megosztáson alapuló gazdasági modell (sharing economy) terjedése, hiszen miért is vásárolnánk meg egy akkumulátoros csavarhúzót vagy egy tollaslabdaszettet, ha amúgy ritkán van rá szükségünk, vagy csak kipróbálnánk? Magától értetődik, hogy a könyvek kölcsönzésének évszázados hagyományát folytatva a könyvtárak is egyre gyakrabban kiterjesztik a kölcsönzés lehetőségét a különböző használati tárgyakra. A bécsi 15. kerületi fiókkönyvtár, a Bücherei Schwendermarkt 2019 márciusában nyitotta meg a városi könyvtári hálózatban elsőként a tárgykölcsönző részlegét: az eszközök az online katalógusban, illetve fizikai valójukban egy üveges szekrényben is megtalálhatók a fiókkönyvtárban.
Az eszköztár tárgyai jórészt az önkormányzat különböző részlegeinek felajánlásaiból származnak, így például a VR-szemüveg a felnőttoktatásal foglalkozó népfőiskoláról, az infravörös maghőmérő pedig az élelmiszerbiztonsági hatóságtól érkezett. A városi könyvtár olyan olvasáshoz kapcsolódó interaktív eszközökkel és infokommunikációs kiegészítőkkel gazdagította a gyűjteményt, mint az úgynevezett Tiptoi-, Ting- és Bookii-varázsceruzák, továbbá nagyítók, Bluetooth-hangszórók vagy okostelefon-állványok. A kínálatot játékok, sportszerek és hangszerek egészítik ki: Playstation-kontrollert, gördeszkát, röplabdát, tollaslabdaszettet és bongó dobokat is választhatnak az érdeklődők.
A beiratkozott olvasók számára a tárgykölcsönzés ingyenes, de a feltételek szigorúbbak, mint a könyvek kölcsönzése esetén: a könyvtári azonosítóval ellátott eszközöket csupán két hétre lehet kölcsönözni a hosszabbítás lehetősége nélkül, ezután pedig a schwendermarkti fiókkönyvtárba kell visszavinni őket.
Az üveges szekrényekben sorakozó eszközök felkeltették a bécsi könyvtárhasználók érdeklődését; az emberek meglepőnek találták ugyan a tárgykölcsönzés lehetőségét, de az első néhány hónap pozitív mérleggel zárult, és a könyvtárosok számos megerősítő visszajelzést kaptak. „Vásárlás helyett kölcsönzés” – a megosztáson alapuló gazdasági modell, így a könyvtári tárgykölcsönzés nemcsak a spórolásról és a kényelemről, de a pazarlás elkerüléséről és a fenntarthatóságról is szól, ezért a szolgáltatás sok polgár rokonszenvével és igényeivel találkozik. A tárgykölcsönzés megjelenése összhangban van a könyvtár fogalmának újragondolásával is: az avíttasnak gondolt könyvtár a könyvek és egyéb dokumentumok puszta őrző- és szolgáltatóhelyéből olyan közösségi találkozóhellyé válik, amely a különböző (tárgyi vagy információs) források és személyek közötti kapcsolatokat, a segítségnyújtást, a közösségépítést, végső soron pedig az emberek életének megkönnyítését helyezi előtérbe – akárcsak egy jó szomszéd, akitől bármikor kölcsönkérhetjük a fúrógépet.
