Utálom a padtársam! Buda és Vince

A pedagógus szerző tartalmilag és formailag egyaránt igényes, rendkívül olvasmányos, lebilincselő kötetében, melyet Bakos Barbara humoros, színes illusztrációi kísérnek, egy mozgalmas tanév izgalmas és vidám történéseit követhetjük nyomon. Ötödik osztályos főszereplői, Buda és Vince padtársak, akik év elején még nem nagyon kedvelik egymást. Vince most költözött ide az anyukájával, és először mindent nagyon utál, hiányoznak a régi barátai, és a szomszédban lakó Budával már az első nyári találkozásuk is rosszul sül el. Vincének az új iskolája sem nyeri el a tetszését, mindenre halálfejet rajzolgat, és mindenkivel gonoszkodik. Buda és legjobb barátai, Ádám és Bence titkos kiserdei bunkert kezdenek építeni, amit valaki lerombol. Jóval később a helyi rendőrök által tartott órán tudják meg, hogy bár titokban Vincét gyanúsították ezzel, valójában egy garázda banda tette tönkre a kis erdei lakot. Az iskolai mindennapokat osztálykirándulás, szülinapi buli színesíti, majd elérkezik a karácsony, ám a gyerekek közötti civakodások nem ritkulnak, sőt, az egymás elleni csínytevések egyre komolyabbá válnak. A március 15-ei iskolai ünnepségre a magyartanár a hétről hétre egyre dacosabb, magányos Vincét választja ki Petőfi szerepére, és a fiú, bár beteg, mégis elmegy az ünnepségre, így nem okoz csalódást. Az április elsejei fordított nap sok-sok mulatságos meglepetést tartogat, méghozzá nem csak a tanárok, de a diákok számára is, hiszen a pedagógusok is voltak valamikor gyerekek, s ezt bizonyítandó, egyikük például zöld színű madártejjel készül az órára. A sok-sok közös élmény lassanként közelebb hozza egymáshoz a két főszereplőt, és végül kiderül, hogy a sokat rosszalkodó Vince elmehet-e mégis az év végi kirándulásra, és az is, hogy a két fiú talán mégsem utálja már annyira egymást. Az iskolai mindennapokat remekül megjelenítő, izgalmas, szórakoztató, ugyanakkor tartalmas történet minden bizonnyal magával ragadja a tíz év körüli gyerekeket, érdemes a figyelmükbe ajánlani.