Szegény gazdagok – gyermekirodalmi ajánló

Jókai Mór nevéről mindenkinek a nagyszabású, hosszú, összetett cselekménnyel rendelkező történelmi regények jutnak eszébe. Bár ezek között is sok olyat találunk, melyekre jellemző a kalandos cselekményfeldolgozás, az egzotikussá varázsolt magyar táj, mint helyszín és a rendíthetetlen, akaratát tűzön-vízen keresztülvivő jó és negatív karakterek küzdelme.

Jókai Mór ezen művét nem igazán lehet történelmi regénynek tekinteni, annál inkább krimielemeket is tartalmazó romantikus kalandnak, amelynek két fő helyszíne a reformkori Pest és a havas hegycsúcsaival és tengernyi erdejével igazi ősvadon helyszínét képező Erdély. Az előbbi helyszínen a Lapussák, egy nagyon gazdag polgári család, életébe tolakszik be az erdélyi kalandor, Hátszegy Lénárd gróf, feleségül véve Henriette-et, az ifjú Vámhidy Szilárd szerelmét. Erdélyben pedig a hírhedt rablóvezér, Fatia Negra tartja rettegésben a környéket. Vámhidy már szolgabíróként veszi fel a harcot a rettegett rablóvezérrel, akinek személyazonosságával kapcsolatban alapos gyanú merül fel. Mégpedig az, hogy azonos a szerelmét elrabló Hátszegy gróffal.

Tudj meg többet a témáról:

Állítólag Jókai egy élő személyről mintázta Fatia Negra alakját; egész pontosan báró Nopcsa Lászlóról, akiről olyan legendák terjengtek, hogy időnként mint rablóharamia fosztogatja a környék lakosságát.

Ebből a regényből három film változat is készült:
- az első filmváltozat 1914-15-ben még a Deutsche Bioscop Gesellschaft produkciójában,
- 1938-ban egy fekete-fehér változat, Csepreghy Jenő rendezésében,
- illetve, 1959-ben Bán Frigyes rendezett a műből színes filmet (ennek a cselekménye kisebb részletekben eltér a regényétől, pl. a regény történéseivel ellentétben itt valóban lelelpleződik Fatia Negra)

Ezt írták a könyvről:

„ … Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, mely egyben az író egyik legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékét megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.”

ISBN:

9789634537830

Idézetek:

„Amint a postamenet a történelmi nevezetességű piski híd elé ért; a híd túlsó oldaláról huszonnégy lovas jött rájuk szembe, s huszonötödik volt a Fatia Negra. Mind a huszonnégynek fekete fátyol volt az arcára kötve, ruháik bélésükkel kifelé fordítva és mind ellátva karddal, csákánnyal és lőfegyverrel. Maga a Fatia Negra egy erős fekete ménen lovagolt, s széles meztelen kardot hordott kezében.

A dzsidás tiszt lova megrettent a fekete arcok láttára, s elkezdett hánykolódni; ura csak alig bírt vele, hogy a hídkorláton keresztül a folyamba ne ugorjék.

A Fatia Negra és csapata a híd közepette megállt, és nem jött közelebb.

A főhadnagy bátor katona, kit lélekjelenléte nem hagyott el, rövidre fogva hánykolódó lova kantárszárát, rákiálta a fekete álarcosra:
– Ki vagy? Mit akarsz? Miért állod el a hidat?
Egy mély, dörgő férfihang felelt neki onnan túlról:
– Én vagyok a Fatia Negra. A kincs, mit veletek hoztok, az enyim; tőlem vettétek el. Azt most vissza akarom venni. Embert hoztam ember ellen; annyian vagyunk, mint ti. Fényes nappal jövök rátok; adjátok ide aranyamat, vagy egyétek meg ezt a vasat.

Mutatta nekik a kardot.

A főhadnagy, ki ezredének egyik legjobb vívója s legmerészebb daliája volt, nem gondolkozott sokat a kihívásra, hanem sarkantyúba kapta paripáját, s nekivágtatott a kalandornak, ki a híd közepén várt reá.”