Achilles haragja

Az egykor méltán népszerű ifjúsági író regényes formában dolgozta föl az Iliászt, az eposzból afféle hősi regét alkotva, miközben megőrizte Homérosz műve cselekményének minden lényeges elemét. A trójai háború tizedik évében Agamemnón király, a görögök fővezére megsérti a szövetséges mirmidonok uralkodóját, a heves természetű Achillest, aki dühödten visszavonul a harcoktól. Ezután a trójaiak győzelmet győzelemre halmoznak, és az ostromlottakból immár támadók válnak. Patroklos, Achilles legjobb barátja, fegyvertársa - hogy mentse a görögök becsületét és katonái harci kedvét, - csatába vezeti a mirmidonokat, ám Hektor ledöfi őt. Halála a sértettségnél is nagyobb dühöt vált ki Achillesből, aki megbosszulva barátját, párviadalban megöli Patroklos legyőzőjét, majd holttestét kiadja könyörgő apjának, Trója öreg királyának, Priamusnak. Gaál Mózes nemcsak a cselekményben követi Homérosz eredeti művét, de szellemiségét is hűen visszaadja; érzékelteti, hogy a görögség és a trójaiak küzdelme nem pusztán emberek ádáz harca, de az isteneké is, akiknek egy része az egyik, másik része a másik küzdő felet támogatja, s ezen sokszor össze is civakodnak, vagy Zeusznál, a főistennél panaszkodnak egymásra. Ugyanakkor kiderül, hogy a vitézek sorsát ugyan pillanatnyilag befolyásolhatják a halhatatlanok, de legfőbb meghatározója mégis a Végzet, az ógörög drámák mozgatója.