Matematika

A weboldal három szegedi kutatási iskola: a matematikai, az orvostudományi (azon belül a belgyógyászati és a sebészeti klinika), valamint a szegedi magyar őstörténetet kutató munkaközösségen keresztül mutatja be, hogy a kutatók hogyan szerveződnek tudományos hálózatba, hogyan öröklődik tudásuk, és épülnek egymásra teljesítményeik.

„Bolyai az imaginarius mennyiségekrõl, különösen a nem Euklides-féle geometriáról közzétett felfogásával átalakította a mathematika filozófiáját. Ez a két felfogás volt kezdete annak a föllendülésnek, mellyet az analízis és a geometria terén a következõ idõszakban tapasztalunk.

Bolyai János a magyar tudomány legnagyobb alakja, sokan azt tartják, ő a geometria Kopernikusza. Az 1831-ben megjelent huszonhat oldalas, röviden Appendix címmel emlegetett művében (mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötete appendixeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el, létrehozta az ún. nemeuklideszi geometriát.