fiúknak és lányoknak

Gryllus Vilmos négy rövid versét, mondókáját tartalmazza Horváth Ildi hangulatos rajzai kíséretében a színpompás lapozó. A remek ritmusú szövegek diófáról, kiskutyáról, fecskéről és gólyáról („Kémény tetején kelepel a gólya. Fészkét gallyakból, kis ágakból hordja”) szólnak a legkisebbekhez.

Boldizsár Ildikó mesekutató olyan meséket válogatott ebbe a kötetbe a világ minden tájáról, amelyek az emberi élet csodáiról szólnak, a szeretet és a szerelem erejéről, az emberi bátorságról és bölcsességről.

A több művészeti ágban is otthonosan mozgó Kollár-Klemencz László eredeti hangú, ötletes, olvasmányos kis kötetének kedves főhősei a mindig segítőkész Kistehén, valamint rokonai, Tetemaci, aki a legváratlanabb pillanatban is képes elaludni, Vadász, aki olyan titkokat titkol, amiket nem tud magában tartani, és Nyúl, akinél már csak a saját okos gondolatai nagyobbak.

A két jó barát, a tettre kész Sündör és a halk szavú Niru nem mindennapi kalandjait követhetjük nyomon a két-három oldalas fejezetekből álló, eredeti hangú, élvezetes nyelvezetű, fordulatos meseregényben. Főhőseink éppen egy szikkadt bábavargánya kalapjával frizbiznek, amikor a kerítésen túl, ahová addig még sosem merészkedtek, különös tájat fedeznek fel: a Csillanó Fém Birodalmát.

A vonzó kivitelű mesekönyv főszereplője Kokkinella, a katicabogár, akit az erdő lakói – élükön a rosszindulatú Futrinkával – mindig kicsúfolnak gömbölydedsége miatt. A magányos katicának csupán egyetlen barátja akad, Otisz, a denevér, akit ijesztő ábrázata miatt gúnyolnak a többiek.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum mesebeli környezete ihlette az olvasmányos, vidám kötetet, amelyben a kíváncsi és bátor ikerpár, Török Virág és Török Gábor, azaz Mákszem és Gubó kalandjait követhetjük nyomon. A gyerekek a Skanzenben lemaradnak osztálytársaiktól, hogy az álomszerű csodavilágot maguk fedezzék fel.

Kormos István vidám versei a természet körforgásával ismertetik meg a legkisebbeket.

A vonzó kivitelű kötet három történetet tartalmaz, melyek Afrikába röpítik olvasóikat. A tanzániai népmesében egy apa és három fia veszi fel sikerrel a harcot a gonosz boszorkánnyal szemben. A második történet (A szalakóta hercegnő) magyar és finn népmesék adaptációja, méghozzá dél-ghánai kultúrkörbe helyezve.

A színpompás kötet három olvasmányos, humoros történetet tartalmaz, melyek főszereplője Zöldkalapi Kiskobold. Az első meséből megtudhatjuk, hogyan talált egymásra a kobold és kalapja. Az ifjú kobold egy napon a kalapfa alatt sétált, ahonnan a szél leszakított egy apró, még éretlen zöldesbarna kalapot, és főhősünk fejére ejtette.

A mai gyerekek számára is érthető, élvezhető, humoros hangon meséli újra A varázsfuvola történetét Jeli Viktória. A kalandvágyó Tamino királyfi a sötét erdőben szembe kerül egy gonosz sárkánnyal, akitől végül az Éj Királynője udvarhölgyei mentik meg. A királynő Tamino segítségét kéri gyönyörű lánya, Pamina megmentéséhez, akit a gonosz Sarastro tart rabságban.

Miközben bolygónk kering az univerzumban, kicsinyített mása egy varázslat segítségével megjelenik a gyerekek között. Mint hamarosan kiderül, azért, mert Glóbit, a kis földgolyót – akinek legjobb barátai a Hold és a Nap, vagy ahogyan ő nevezi, Szundi és Sugár – csak a gyerekek menthetik meg a rá leselkedő veszélyektől, amelyekről el is kezd mesélni.

A szép kiállítású kötet hazai tájegységekhez (többek között a Dunántúli-középhegységhez, a Dunántúli-dombsághoz, az Északi-középhegységhez, az Alföldhöz, a Kisalföldhöz, a Fertő-tóhoz) kötődő meséket tartalmaz. Ezeken a vidékeken található közismert és kevésbé ismert növény- s állatfajok ihlették meg Finy Petrát, hogy megálmodja történetüket.