A Grumpusz és gátlástalanul galád karácsonyi terve

Grumpusz Alpár – vagy ahogy mindenki ismeri: A. Grumpusz – magányosan tengeti napjait egy erdőszéli, ütött-kopott viskóban. Legjobb és igazából egyetlen barátja egy bot. A. Grumpusz valójában semmit nem szeret, kivételt képez ez alól a kelbimbó, ez a kedvenc étele, és a kissé elnyűtt, kinőtt, kelbimbóval díszített pulóvere. Mondhatjuk, hogy A. Grumpusz, a mindig morcos, rendetlen behemót szinte mindent utál, de legeslegjobban a karácsonytól irtózik. Ettől a csillogó-villogó, jó illatú, vidám és szeretettel teli ünneptől egyenesen iszonyodik. Egy szép téli napon, mikor a karácsony közeledte már eléggé felborzolta az idegeit, gonosz ötlete támad: meg kell akadályozni a karácsonyt! Nem is habozik sokat, botját kezébe fogva útnak indul, hogy végrehajtsa galád tervét. Útja során azonban mindenféle kedves élőlénnyel találkozik, akik morcos természete ellenére is segítik őt, ezzel persze szépen sorban keresztülhúzva a galád terv végrehajtását. Legnagyobb bosszúságára már a történet elején mellé szegődik egy bájos kis nyuszi, aki Grumpusz minden gorombasága ellenére eltántoríthatatlanul mellette marad. Vajon sikerül végrehajtani a leggaládabb tervet? Vagy a mese végére Grumpusz talán már egészen mást szeretne? Ez a bájos történet a szeretet és a barátság erejéről szól, és arról, hogyan olvad meg még a legmorcosabb szív is, ha elég szeretet veszi körül.