Csutak színre lép + Csutak és a szürke ló + Csutak a mikrofon előtt + Csutak és Gyáva Dezső

Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti. A leghétköznapibbnak tűnő cselekmény is átlényegül ezekben az irrealitás és valóság között egyensúlyozó, a tragikumot és a groteszket mesterien ötvöző írásokban. A gyermekévek bánatai, a kamaszok rivalizálásai, az első találkozás az alattomossággal, az erőszakkal, miközben meghátrálni kényszerül a szelídség - a Csutak színre lép jóval többről szól, mint két gyerekcsapat vetélkedése, mint egy vézna kiskamasz, és ellenfele szembenállásáról. A nagyváros zsúfolt, rohanó világában, a sok élményt, csalódást és vetélkedést látott utcáin, terein játszódik a Csutak és a szürke ló, gyermekek és egy vágóhídra ítélt, vén gebe barátságának lírai krónikája, melyből 1960-ban film is készült. Akár az előzményeket, korszerű, filmképekre emlékeztető látásmód, mulatságos helyzetek, plasztikus alakrajzok, és környezetrajz teszi emlékezetessé a Csutak-regények harmadik kötetét is, a Csutak a mikrofon előttöt amelyben Csutak strandra megy, ravaszkodik, játszik, csalódik, félszeg és zseniális egy személyben, és még tükröt is tart a felnőttek sokszor önző, gyermeki szemmel nézve érthetetlen társadalma elé. Ifjúkori szorongásokról, önmagunk erejének és erkölcsi tartásunk első megtapasztalásáról szóló üzenetet tolmácsol a Csutak és Gyáva Dezső. "Elmondani valamit a mai gyerekek hétköznapjából. Ezekből az egyszerű és mégis feledhetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret - és egy kicsit saját magát." - vall az író történetei indítékairól.