Művészet és Tudomány - Lélek és test 100 észtendeje született Szalay Karola

Ez a funkció csak bejelentkezett felhasználóknak érhető el.

Bejelentkezés

Művészet és Tudomány - Lélek és test 100 észtendeje született Szalay Karola

A virtuális kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának azonos című kamarakiállítása alapján készült, melynek megnyitására a Magyar Tudomány Hetének rendezvényeként került sor 2011. november 9-én.

Szalay Karola nyolcesztendősen lett az Operaház balettiskolájának növendéke, mesterei Brada Ede, Zöbisch Ottó és Jan Cieplinski voltak. 1926-tól az operaházi együttes tagjaként táncolt, 1928-tól 1948-ig az Opera magántáncosa, 1990-től örökös tagja volt. 1941-ben szerzett egyetemi doktori címet, disszertációja, A tánc a képzőművészetben ugyanezen évben jelent meg. 1941 és 1946 között Olaszországban élt, majd 1946 és 1948 közt ismét az Operaház színpadán táncolt, színházi koreográfiákat készített. Már az 1930-as évek közepén magán-balettiskolát szervezett, és 1950-től 1955-ig az Állami Balettintézetben tanított. 1956-tól haláláig Olaszországban dolgozott, a Scala (Milano) balettmestere volt évtizedeken át, de más társulatokkal és színiiskolákkal is együttműködött (Giorgio Strehler). Írt tankönyvet milánói pedagógiai tapasztalatai nyomán, a tánctörténet, a tánctudomány kérdéseiről pedig többször publikált például a Táncművészet című szaklapban.

Szalay Karola prímabalerina volt az Operaházban, s többnyire lírai és karakterszerepeket táncolt. Törékeny szépsége, bájosan kifejező mozgása, magas szintű technikai tudása mellett színészi tehetségét és képességeit is tudatosan fejlesztette (mások mellett Bajor Gizi segítségével) a teljes színjáték táncszínpadi ideáljához hűségesen. Táncos-színészként részese volt a hazai balettszínház önállósodásának, korszerűsödésének az 1920-as évek végétől az évszázad ötödik évtizedéig. Fontos szerepei voltak: Seherezádé (1930), Tünde (Csongor és Tünde, 1930), Pierrette (Pierrette fátyola, 1932), Elssler Fanny (1933), Királykisasszony (A fából faragott királyfi, 1935). De föllépett a Nemzeti Színház Sasfiók című előadásában is, 1942-ben mint Fanny Elssler, szerepelt több rádiójátékban és játszott a nagy sikerű Gül baba című filmben (1940). Színpadi pályája lezárultával azután balett-pedagógusként szerzett elismerést és vívta ki tanítványai tisztelő szeretetét.



Kérdezd
a könyvtárost!