A barátságos óriás

A kis Szofi és a korántsem hétköznapi óriás, HABÓ, a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás kalandjai elevenednek meg Roald Dahl rendkívül olvasmányos regényében. Egy éjjel az óriás elrabolja a kislányt az árvaházból, mivel az meglátta őt az utcán settenkedni. Szofi nagyon megrémül, ám hamarosan kiderül, hogy ez az óriás – társaival ellentétben – nem eszik embergyerekeket, sőt, nagyon kedves és jószívű. Kisebb a társainál, ezért azok kiközösítik, és ő emberek helyett – bár nem kedveli a szörnyűséges ízű növényt, mégis – orrborkával táplálkozik, éjjelente pedig óriási hálójával álmokat gyűjt, amelyeket aztán az emberek fejébe tölt. A HABÓ nem járt iskolába, ezért nehézkesen megy neki az írás és az olvasás, a fogalmazás és a helyesírás. Egészen sajátos, mulatságos mondatokat alkot, s ezt a szórakoztató nyelvezetet Nagy Sándor nagyszerű, szellemes fordításában élvezhetjük. Szofi és a HABÓ összebarátkoznak, és elhatározzák, hogy megakadályozzák a többi óriást az emberrablásokban. A fordulatos, fantáziadús, tanulságokat sem nélkülöző, ugyanakkor rendkívül szórakoztató, lebilincselő történetben hőseink utazást tesznek Álomországba és Londonba egyaránt, s utóbbi során még az angol királynőt is felkeresik, hogy aztán ő mozgósítsa a hadsereget a gonosz emberevő óriások ellen. Quentin Blake humoros fekete-fehér rajzai kísérik a tíz éven felüli gyerekeknek jó szívvel ajánlható kötetet, amely nem mellesleg a felnőtteknek is remek szórakozást ígér – s ebben a nagyszerű szerző mellett a fordító Nagy Sándornak is nagy érdeme van.