A zöld kaftán

Krúdy Gyula ifjúsági és meseírónak legalább annyira rendhagyó jelenség, mint regény­szerzőnek vagy novellistának. Krúdy a gyerekeknek sem mesél másról, mint a felnőtteknek, hangneme, írásmódja itt is megőrzi azt az álomszerűséget, az idővel való sajátos bánásmódot, az anekdotikusság újfajta értelmezését és gyakorlatát, a történet feloldásának technikáját, amelyek "felnőtt" munkáit jellemzik. Mégis érthető-élvezhető a kis tizenévesek számára: történelemről mesél, Rákóczi szabadságharcáról, 1848-49 hőseiről, betyárokról, híres írókról (Jókairól, Petőfiről, Dickensről), a közelebbről meg nem határozott régmúlt furcsa, különös alakjairól, sokszor meghökkentve a mást és másképp tanultakat Krúdy írásaival összevető gyerekeket. Ám az író mesélő hangja annyira be­hízelgő, a történetek annyira érdekesek, az anekdoták olyannyira vidámak és különösek, hogy magával ragadja a gyerekeket (A debreceni csókák, A Jankó, Az ágyúgolyó, A fási szüret, Nagyanyáink divatja, Dickens úr barátai, A tunya Zathureczky, A komáromi fiú stb.). Különös élmény az olvas­ók számára, hogy a történetnél sokszor sokkal fontosabbá válik az, aki elmondja, az a hang és az a mód, ahogyan elmeséli őket. A remekül összeválogatott kötet - egyszerre remek mesegyűjtemény és kitűnő bevezető az általános iskolás korúaknak a "nagy" irodalomba, az egyik legnagyobb magyar író életművébe.