Riki-tiki-tévi és más történetek

Kipling fogalom a felnőtt és gyermekolvasók körében egyaránt. Nevét A dzsungel könyve című regénye tette világszerte halhatatlanná, emellett kora legnagyobb elbeszélő művészeinek egyike volt; ezt bizonyítják népszerűségükből mit sem vesztett novellái és rövidebb írásai - ezekből válogatva készült el ez a kötete is. A dzsungel könyve második részének is nevezett válogatás az író Indiában szerzett élményeit és tapasztalatait foglalja össze művészi történetek sorozatában. Az elbeszélések főszereplői az indiai táj - az őserdő, a nagy folyamok és magasba törő hegységek, kicsiny falvak és forgalmas városok - lakói: az állatok és az emberek. Életük összefonódik, és a természet örök törvényeinek megfelelően kialakított résztörvények (pl. a dzsungel, a folyó vagy a hegy törvényei) szellemében teljesedik be küldetésük. Mert a kötet minden hősének küldetése van: Riki-tiki-tévi, a kis mongúz természetes állapota a kígyók elleni harc, ám önfeláldozó csatája Nag és Nagaina, a királykobra házaspár megsemmisítésére, egyben ember-gazdái szolgálatát is jelenti. Végzetének szolgál Purun Dász, a gazdag miniszter is, amikor elhagyva világi hatalmát, Purun Bagátként, azaz tudós szentként a Himalája csúcsain, szegénységben keresi "a dolgok szívét", az emberi tudás és a szeretet hatalmát. Múltat és jelent köt össze a végtelen időben Hugger, a Ganga folyó vén krokodilusa, "aki" halálig - végzete beteljesüléséig - őrzi a gázlók törvényeit. A többi történet is Kipling pontos megfigyelőkészségét, életerős realizmusát közvetíti, amely élményszerűen ötvöződött az északi és a keleti népek mítoszával. Írásai tömörek és feszes szerkezetűek, ennek ellenére közvetlenül szólnak, könnyen olvashatóak: ezért olyan vonzóak napjainkban is.