Toldi + Toldi estéje + Buda halála

A Toldi-trilógia Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása, amelynek első két, önálló darabját tartalmazza a kötet. Az előbb keletkezett Toldi (1846) népies elbeszélő költemény. Méltatói elsősorban epikus objektivitását, népmesei tisztaságú szerkesztőművészetét, "homéroszi" derűjét, főhősének realista és romantikus vonásokból kikevert, vonzó figuráját, a plebejus népiesség eszmei képviseletét szokták kiemelni. Hőse, Miklós lovag lesz, de eközben megmarad egyszerű, naivan "népi fi"-nak, aki farkast, bikát, idegen lovagot könnyűszerrel legyőz, és aki csak a nagy király hűséges katonája akar lenni, sem vagyon, sem rang le nem nyűgözi. Modernebb, áttételesebb, nehezebben megközelíthető a két évvel később, 1848-ban keletkezett Toldi estéje. Látszólag epikus történet ez is, melyben főhősének aggkorát, utolsó nagy küzdelmét és halálát beszéli el a költő. A honfoglaláskori eposz, a Buda halála 1863-ban keletkezett. Arany János adatokat talált arra nézve, hogy a hunok táborában Etele és Buda megosztoztak az uralkodáson, de Buda túllépte a hatalomban neki szánt határokat, szervezkedett Etele ellen, aki erre saját kezével megölte. Arany János nemcsak megelevenítette a kort, hús-vér emberekkel, érdekes cselekménnyel ruházta fel a szikár adatokat, hanem korának szóló mondanivalóval egyetemes rangra emelte.