Gombháború : regény tizenkét éves koromból

1912-ben jelent meg először Pergaud regénye, amely – annak ellenére, hogy szerzője előszavát azzal kezdi, hogy műve nem kisgyermekeknek és nem is ifjú szüzeknek szól – Franciaországban olyasféle ifjúsági alapkönyvnek számít, mint nálunk A Pál utcai fiúk. A fordulatos történet a 19. század végére, a vidéki-paraszti Franciaországba kalauzol bennünket. Két kis hegyvidéki falu lakói emberöltők óta gyűlölik egymást, nem csoda, hogy a gyerekek is hadban állnak. A történet vérbő főhősei tizenkét év körüli parasztfiúk, akik elhatározzák, hogy összecsapásaikban igyekeznek foglyokat ejteni, akiket aztán megszabadítanak mindentől, amitől csak lehet, nadrágtartóktól, gomboktól. A nagy „gombháborúban” hőstett és árulás, csel és ellencsel egyaránt megesik. Bognár Róbert bravúros fordítása remekül visszaadja a szereplők ízes beszédét, s az olvasókat lábjegyzetek is segítik az idegen kifejezések megértésében.