Rámpa

Somlyó György regénye önéletrajzi elemekből épül fel. A cselekményt egyetlen nap eseményei fogják keretbe: a svéd nagykövetség által kiállított menlevéllel a kezében kell a fiatalembernek várakoznia a csendőrtiszt asztala előtt álló hosszú sorban, hogy azután a megmenekülését jelentő rámpa mögé kerülhessen. Fölbukkan Wallenberg alakja is, aki azonban inkább szenvtelen jelenlévő az elbeszélő számára, holott - tudjuk - ezrek életét mentette meg, s nem pusztán szenvtelen jelenlétével. A regény nemcsak események leírásából, emlékek fölidézéséből szövődik össze, hanem esszéisztikus betétek, elmélkedő passzusok szakítják meg időről időre a szöveget. Főként filozófiai, etikai kérdések, az emberi egzisztenciára, a szabadság valóságos fogalmára történő utalások keresztezik a puszta elbeszélést. Az egész szöveget át- meg átszövi az a kérdés, vajon joga van-e a fiatalembernek a menekülésnek ehhez a módjához, miközben néhány méterre tőle a svéd papírokkal nem rendelkezőket bevagonírozzák. ; Mivel a kérdés továbbra is kérdés marad, a regény nem ér véget: "NINCS VÉGE" - olvashatjuk a kötet végén. A prózai költeményeknek is beillő mű az első kiadás óta eltelt tíz év ellenére ma is aktuális kérdéseket boncolgat. - A modern próza kedvelőinek ajánlható. Írta: Könyvtári Intézet