Ribizli a világ végén: régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Ez a funkció csak bejelentkezett felhasználóknak érhető el.

Bejelentkezés

Ribizli a világ végén: régi magyar népmesék mai gyerekeknek

Kiadás éve: 
2019
Oldalszám: 
237 p.
Méret: 
24 cm
Illusztrátor: 
Illusztráció: 

A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. "A mese akkor él, ha mesélik. Bár számtalan csodálatos történettel találkozhatunk a levéltárakban és a néprajzi gyűjteményekben, ezek eredeti formájukban elérhetetlenül távoliak a mai olvasó számára. Fontos, hogy megőrizték őket, mint Hófehérkét az üvegkoporsó, de ahhoz, hogy új életre keljenek, mai mesemondókra van szükség. A jó mesemondó tudós és előadóművész egy személyben: felkutatja és összeveti a különböző változatokat, majd tisztelettel és hozzáértéssel nyúl a régi szövegekhez. Zalka Csenge Virág ilyen mesemondó. A kötetben összegyűjtött régi magyar népmesék valóban mai gyerekeknek szólnak. Szerepel bennük vagány királylány, aki nem fél egyedül nekivágni egy nagy kalandnak, vidám királyfi, aki csakis a szíve után megy, jólelkű boszorkány és önbizalomhiányos kamasz – csupa összetett, ma is eleven személyiség. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy a magyar népmesekincs csöppet sem poros vagy kiszámítható: tele van váratlan fordulatokkal, most is érvényes kérdésekkel és torokszorítóan izgalmas, elfeledett történetekkel. Ezért olyan fontos, hogy minden korban akadjon valaki, aki életre meséli őket." – Gimesi Dóra író, a Budapest Bábszínház dramaturgja

https://www.pagony.hu/ribizli-a-vilag-vegen-magyar-nepmese-valogatas

Ezt írták a könyvről: 

Hansági Ágnes laudációja

A kötet utószavában Zalka Csenge Virág a következőképpen határozta meg saját szerepét: „Nem tartom magam a könyvben szereplő mesék írójának vagy szerzőjének. Mesemondónak tartom magam, aki ugyanazt teszi, mint előtte minden mesemondó az idők kezdete óta: rátalál egy mesére, beleszeret, mesélni kezdi, és addig színezgeti, csiszolgatja, dédelgeti, amíg minden részlete ragyog.”  A Ribizli a világ végén  39 meséjének valóban minden részlete ragyog. Aki a kezébe veszi ezt a kiállításában is megragadó könyvet, megtapasztalhatja, hogy mi az „írott mesemondás”, a hagyomány átörökítése.

 

Zalka Csenge Virág mai mesemondó, aki nekünk, mai olvasóknak mesél, függetlenül attól, hogy melyik korosztályhoz tartozunk, hogy felolvasói, „hangkölcsönzői” vagy fiatalabbként, hallgatói vagyunk ezeknek a letisztult, mégis lendületes, élő nyelven megszólaló meséknek. Óriási érdeme, hogy olyan  írott, de felolvasható nyelvet talált az általa elbeszélt mesék számára, amely egyszerre képes megmozgatni a mai olvasó érzéseit és fantáziáját, miközben mindazt megőrzi és tovább is örökíti a magyar népmese páratlanul gazdag mesei és mesenyelvi örökségéből, ami a népmesegyűjtemények évtizedekkel korábbi népszerű kiadásaiból a jelenkor embere számára már túl távoli vagy idegen, és egyszerűen „nem jön át”.  A Ribizli meséi okosan, mértékletesen, a mesemondás logikáját és dinamikéjét követve aktualizálják a népmesemondás hagyományos, archaikus nyelvét és fordulatait. Meséinek nyelve olyan ízes mesenyelv, amelyben nincs „hamis” hang.

 

Zalka Csenge Virág igazi mesemondóként nemcsak saját nyelvet teremt, de szabadon is bánik a mesei örökséggel. Két változatból vagy meséből csinál egyet, egy mesetípus különböző variánsait komponálja egyetlen történetté. A könyv utószava és a forrásokat feltüntető, magyarázatokkal ellátó függelék útbaigazítást kínál az olvasók, az érdeklődők számára, segíti a további tájékozódást is. Innen tudható, hogy a Ribizli meséi mennyire gazdag forrásanyagból táplálkoznak: a Szigetköztől Kárpátaljáig, Vajdaságtól Csallóközig és Erdélyig valamennyi tájegységről válogat cigány és magyar meséket.

 

Ribizli meséi ugyanakkor leszámolnak azzal a hiedelemmel, hogy a népmesék cselekvő hősei csak férfiak, a nők, lányok névtelen elszenvedői az eseményeknek. A válogatás megmutatja azt is, hogy népmeséink hősei között mennyire sok az izgalmas, cselekvő, bátor női karakter: táltos királylányok, sárkányölő asszonyok, furfangos leányzók és menyecskék. Zalka Csenge Virág meséi hozzájárulhatnak a magyar nyelvű mesehagyomány újrafelfedezéséhez, a mesemondás megújulásához, segítik és bátorítják az olvasót a meséhez való visszatalálásban.

http://hubbyinfo.blogspot.com/2020/06/hansagi-agnes-laudacioja-zalka-csenge.html

ISBN: 
978-963-486-248
Díjak: 

Az Év gyermekkönyve 12 év alatti kategória győztese 2020



Kérdezd
a könyvtárost!