Igaz történet egy hajléktalanról és csodálatos kutyájáról
Apja megszaporázta lépteit és húzta maga után Dini Danit, mert meg akarta kímélni kisfiát a Vadember látványától. Dini Dani azonban nem ijedt meg, nem Vadembernek látta, inkább Remetének (ha ismerte volna ezt a nevet), és segíteni akart rajta. Hiszen „se kutyája, se macskája”! Aztán kalandos módon megismeri Fittyfirityet, a csodálatos kiskutyát és gazdáját.
Mindezt Dini Dani és kortársai saját nyelvükön, észjárásuk szerint élvezhetik, szüleik, nagyszüleik tolmácsolásában.
Legalább akkora értéke a könyvnek, hogy rengeteg hasznos, szellemes szempontot ad Dini Dani és kortársai okos, szerető neveléséhez. Nem elméleti okossággal, hanem szíves gyerekszeretettel. Olyan könyv ez, amit „nem lehet letenni”. Óvodai nehézségek, felfedező séták, hangyák „etetése”, születésnapi meghívás a Remetének, távlatokat nyitogató kórházi beszélgetés során jutunk el a Remete szép ajándékához, egy rózsaszálhoz és Dini Daninak írt könyvéhez. A rózsaszál és a könyv utószava Árpád-házi Szent Erzsébetre utal, aki – akárcsak a tiszta gondolkodású Dini Dani – „befogadta a szegényeket a szobájába”. Erzsébet, a szegények istápolója nyolcszáz évvel ezelőtt született... A könyv őt idézi ízig-vérig mai történetével.
(Újember, Rosdy Pál)
forrás: http://web.t-online.hu/dombi52/sajtovisszhang.fittyfirity.html