(Nagy magyar mesemondók)

Zelk Zoltán csodálatosan értett a gyerekek nyelvén. Társaságukban ő is "visszaváltozott gyerekké, valóban gyermekszívvel, gyermeki önfeledtséggel játszotta velük a lovacskát és a gombfocit, a szembekötősdit és minden mást, amit gyermeki ötlet és jókedv kitalált".

A Nagy magyar mesemondók című sorozat egyfelől a legnevesebb íróink (Jókai, Móricz, Gárdonyi, Arany László, Heltai Gáspár és mások) meséit gyűjtötte össze, másfelől pedig területi szempontok szerint válogatta kötetbe a meséket. Jelen kötetben felvidéki történetek olvashatók.

A Nagy magyar mesemondók című sorozat kötetei az újra­fölfedezés reveláló hatásával hatnak; a mostani Gárdonyi-kötet pedig arra tanulság, hogy az elsősorban történelmi regényeiről és falusi idilljeiről ismert író a novella, az elbeszélés, a tárca és a mese minden változatát hatásosan és léleknemesítő pedagógusi hajlamait követve művelte.

A Nagy magyar mesemondók sorozatban nem éppen teljes joggal foglal helyet Mikszáth Kálmán írásainak ez a speciális válogatása. Azért nem, mert Mikszáth "igazi" mesét, átírt népmesét vagy klasszikus értelemben vett műmesét sohasem írt.

A rangos sorozatban ezúttal kalotaszegi, széki, maros- és udvarhelyszéki meseválogatás jelent meg; közel félszáz epikus darab vezet el az erdélyi mesék tündérvilágába. A jeles néprajztudósok gyűjtéséből származó meséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt történet.

Móra Ferenc "mesekönyve" fantasztikus ötvözete mindannak, amit a költő-író, a 20. századi magyar próza meghatározó egyénisége átélt és ahogyan átélte. Válogatott írásainak mesekönyvében saját élettörténete és a gyermekvilág mindenre rácsodálkozó nyitottsága áll a középpontban.

A válogatás a magyar népi meseirodalmon belül is kitüntetett helyet elfoglaló tündérmesék reprezentánsait nyújtja át a fiatal olvasóknak. Olyan történeteket, melyek fontos jellemzője a csoda, a varázslat, ugyanakkor nem nélkülözik a kaland izgalmasságát.

Gyulai Pál író, költő, kritikus a kiegyezés utáni időszak magyar irodalmának vezéralakja fél évszázadon keresztül gyűjtötte a magyar népköltészet remekeit. Ezekből olvasható egy “színes csokorra" való a kötetben. A klasszikus meséken kívül, gyermekeknek szóló népköltészeti remekek is olvashatók az írások között.

Krúdy Gyula ifjúsági és meseírónak legalább annyira rendhagyó jelenség, mint regény­szerzőnek vagy novellistának. Krúdy a gyerekeknek sem mesél másról, mint a felnőtteknek, hangneme, írásmódja itt is megőrzi azt az álomszerűséget, az idővel való sajátos bánásmódot, az anekdotikusság újfajta értelmezését és gyakorlatát, a történet feloldásának technikáját, amelyek "felnőtt" munkáit jellemzik.



Kérdezd
a könyvtárost!