(Kolibri klasszikusok)

A szerző két korábbi könyvéből (Torzonborz, a rabló; Torzonborz újabb gaztettei) már jól ismert szereplők, Jancsi és Lackó, a nagymamájuk, Üstöllési parancsnok, valamint Torzonborz, a rabló még egy utolsó történet erejéig visszatérnek. A haramiát szabadlábra helyezik a járási börtönből, és ő rögtön el is megy a fiúk nagymamájához, hogy bocsánatot kérjen korábbi gaztettei miatt.

A meseregényben folytatódik az előzményéből (Gombos Jim és Lukács, a masiniszta) megismert két elválaszthatatlan jó barát kalandjainak története. A birodalom békés életét ismét váratlan esemény zavarja meg: egy éjszaka a koromsötétben érkező postahajó nekiütközik az országhatárnak, ami tudatosítja Alfonz királyban, hogy Gyöngyélet Földjének nincsen világítótornya.

A meseregény mindössze hét óra történetét meséli el, ennyi idő áll ugyanis a két, mérhetetlen hatalmú, ördögi varázsló, dr. Lidérczy Belzebub és nagynénje, Tyrannja Vampiria rendelkezésére, hogy a lehető legnagyszabásúbb káoszba taszítsák földünket. Ha nem járnak sikerrel, Átkos Ákos a pokolbéli hatalmasságok ügyintézője személyesen helyezi csődeljárás alá őket.

A Nagymama kávédarálója, míg tekerték a kurbliját, azt muzsikálta, hogy „Szép Május, jöjj, hogy ébreszd a fáknak ágait”. A darálót nemcsak ezért szerette nagyon, hanem mert unokája, Paprika Jancsi és annak legjobb barátja, Vitéz László készítette a születésnapjára. Erre a különleges ajándékra vetett szemet egy napon Torzonborz, a rabló.

Paprika Jancsi nagymamája minden csütörtökön sült kolbászt és savanyú káposztát készít ebédre, aminél fenségesebb étket el sem tud képzelni Jancsi és Lackó. Ezért aztán csütörtökönként óramű pontossággal érkeznek haza ebédelni. Ma azonban kicsit késnek, és nem is sejtik, hogy Torzonborz, a rabló időközben megszökött, és éppen az ő ebédjüket fogyasztja a halálra rémült nagymamánál.



Kérdezd
a könyvtárost!