lányoknak

A tízéves Ines élete első pizsamapartiját szervezi. Nagyon szeretne megfelelni a rendhagyó baráti összejövetel elvárásainak, vagyis, hogy a fiúk és a szülők kizárásával, sok-sok finomsággal körülvéve, csinos pizsamában, jó hangulatban teljen az éjszaka.

Az író szerint "az igazi boszorkányok hétköznapi ruhákat hordanak, és nagyon hasonlítanak a hétköznapi nőkhöz. Hétköznapi házakban élnek és hétköznapi állásuk van. Ezért olyan nehéz nyakon csípni őket". A gyerekregény főszereplői is ilyen boszorkányok, akiknek megtévesztő külseje gonosz szívet takar, és tervük az, hogy a világ összes gyerekét egérré változtassák.

A közel 50 esztendeje írt, kamaszlányoknak szóló regény sajnos ma sem vesztett aktualitásából. Főszereplője a vidéki cigánylány, Kati, aki falujából Budapestre költözik édesanyjával. A kislány feltűnő jelenség az osztályban, hiszen tarka szoknyája és háncsból készült szatyra, amelyben a tankönyveit hordja, igencsak elüt a városi gyerekek viseletétől.

Kálnay Adél valamennyi, gyermekeknek szánt meséjét könnyű lebegés, álomszerű meseszövés, és némi szomorúsággal „fűszerezett” hangvétel jellemzi. Az igazi ajándék sem kivétel ez alól. A történet főszereplője Zsuzsi baba, aki annyira „összenőtt gazdájával”, Katával, hogy már szavak nélkül is megértik egymást, és szinte beszélgetni is tudnak.

A két állatszerető és elkötelezett természetvédő jó barát, Léa és Camille, valamint Camille kishúga, Pauline az iskolai szünet nagy részében bajba került állatok megmentésével töltik az idejüket.

A meseregény főszereplője a nagyvárosi kényelemhez szokott Juli sehogy sem akar megbarátkozni a falusi környezettel, ahol vakációját tölti. Ellenségesen viselkedik nemcsak a felnőttekkel, a jókedvű és jószívű vendéglátójával, Lidi mamával, hanem a szomszédban lakó pesti fiúval, Dedivel is. Lidi mama mindent elkövet, hogy emlékezetessé tegye a gyerekek nyaralását.

Kästner gyermekregényének címszereplője két kislány, akik a megtévesztésig hasonlítanak egymásra. Szüleik elváltak, és gyerekeiken "megosztoztak". Így Luise és Lotte nem ismerték egymást, egészen addig, amíg egy gyermeküdülésen nem találkoztak. A gyerekek elhatározzák, hogy összebékítik a szülőket, s erre a célra legalkalmasabbnak a szerepcsere ígérkezik.

A század eleji és a két világháború közötti Magyarország legsikeresebb színpadi írójának figyelme ebben a mesében a városi szegénység felé fordul. A századforduló Budapestjének kopottas lakásában cseperedő két kis árvát választ a főhőséül, Annust és kisöccsét, Jánoskát, akik egy szépségesen szép kirakati babában édesanyjuk vonásaira ismernek.

„Berkenyés, az apró falu olyan piciny volt, mint egy óvatosan lecsurranó könnycsepp. A Csalogány utca 15-ös szám alatt meghúzódó kicsi házban Pite mama és unokája, Szénássy Szafira lakott.” Így kezdődik a meseregény, amelynek címszereplője a hétéves Szafíra boldogan éli a gyermekek gondtalan életét Pite mama falusi házában.

A hatéves Maja nagyszülei balatonfüredi házában tizenkét különleges, ám igencsak barátságtalan babára bukkan. Bár a kislány mindent elkövet, hogy elnyerje kegyüket, csak akkor kezd felengedni köztük a fagyos hangulat, amikor Maja az egyik bajba jutott társuk, a mindig repülni vágyó, légtornász baba, Angella segítségére siet és a babák közreműködésével mentőexpedíciót szervez.

Mariann édesanyja kórházba kerül, és amíg fölgyógyul, a kislányt vidéki rokonokhoz küldik szülei. A még óvodás kislánnyal nem szívesen játszanak nagyobb unokatestvérei, de Mariann egy percig sem unatkozik. Vivi babával beleül a háromlábú, lyukas kis kerti karosszékbe, szorosan behunyja a szemét és máris száll a levegőben.

Sok-sok mozgalmas, kifejező, fekete-fehér rajz kíséri a kis Tina kedves, megható történetét. A kislány, akit özvegy édesapja egyedül nevel, nagyon izgul, amikor először megy iskolába, hisz ki tudja, lesznek-e barátai. Hamarosan azonban egymásra találnak Fridával, és ekkortól elválaszthatatlan barátnők lesznek.



Kérdezd
a könyvtárost!