fiúknak

A kirchbergi internátusban a tanulók karácsonyi vakációra készülnek. Előtte még előadják a regénnyel azonos című színdarabot, s ahogy az a szünidő előtti felfordulásban lenni szokott, különféle bonyodalmak támadnak. Az ellenséges csapatot alkotó reáliskolások elfognak egy fiút, s elégetik a dolgozatfüzeteket, ezért kitör a "háború".

Az újabb "Nicolas történetben" a címszereplő közel nyolcvan, újabb kalandjáról olvashatnak a gyerekek. Nicolas és barátai, Geoffroy, Rufus, Eudes, Alceste és Joachim ismét képtelen és már-már az abszurditásig fokozott bonyodalmakba keverednek. Bandába szerveződnek, hogy a "kegyetlen" tanítónővel szemben szervezetten tudják felvenni a harcot.

1960-ban látott napvilágot első ízben a francia író és rajzoló társa pompás diákregénye, amelyet azóta újabb és újabb történetek, folytatásnak tekinthető epizódok egészítettek ki. Az egyes szám első személyben írt mű krónikása maga a kis Nicolas. Az ő naiv, őszintén gyermeki tekintete nyomán elevenedik meg közvetlen és távolabbi környezete: az iskola, a játszótér, a családi otthon világa.

Adamik Zsolt mesehősei kinézetre, akárcsak a történelmi múlt valóságos kalózai, „rettentőek”: falábuk van, kezüket kampó helyettesíti, fél szemük fekete kendővel átkötve és hajóikon ott lebeg félelmetes címerük, a halálfejes zászló.

Kányádi Sándor ebben a kötetében több felnőtt és gyermekirodalmi műfajt ötvöz: novellafüzérnek is tekinthető, olyannak, amelyet egységbe fog főszereplőjüknek, az óvodás kisfiúnak személye; regénynek is, amely egy, a kutyákat igencsak szerető, kedves kis lurkó örömmel és bánattal teli életének történetét beszéli; mesének is, amely valóságos eseményekről ad varázsos képet.

Idilli színhelyen, mesebeli tájon szeretetre méltó lények élnek. A buksi fejű mosómedve, Coci, a hőlégballonjával vitorlázó Vakond Vince és a többiek a Fenyves erdő lakói. Mindnyájuk kedvence a Kék Kisvonat, amely - Bajusz Berci, a délceg mozdonyvezető irányítása mellett - ezúttal új utakra viszi pajtásait. Milyen egy új vasútvonal megnyitó­ünnepsége?

A címszereplő, Kobak - mint afféle igazi kisfiú - sok mindennel foglalkozik: napot rajzol, zenét hallgat (Mondóka mese), piros labdával sétára indul (Labda-mese), és ha kedve támad, akár tornyot is épít Katinkával (Tornyos-mese). Gondolataiban nagyon nagy szerep jut az autónak, traktornak, és a vízipisztolynak is.

Varga Katalin hosszabb lélegzetű verses meséje - sok színes rajz társaságában - kis Bence egy napját eleveníti meg. Ez a nap azonban nem akármilyen; a hét ékessége, a vasárnap, amikor a zümmögő háztartási gépek között apa jár fürgén, és amikor anya a finom­ságokat rejtő, pöfögő fazekak fedőjét emelgeti, aztán kirándulnak az állatkertbe meg a park hintáihoz.

Mihez kezdhet egy kis mackó a játékboltban, ha társai már mind gazdára találtak, csak őt nem vitte haza senki? Nyuszogó nyúl, akiben a kis mackó csakhamar igaz barátra lel, lekonyuló füle miatt elnevezi Füleskének a játék macit, aki ezek után csakhamar gazdára lel.

Bár a világirodalom klasszikus meséit, népmeséit nemre való tekintet nélkül, fiúk és lányok egyaránt szívesen hallgatják, mégis örvendetes ez a válogatás, amelynek összeállítója, Boldizsár Ildikó nagy hozzáértéssel választotta ki a világ népmesekincsének azokat a kínai, szász, tunguz, norvég, orosz, török, kazak, üzbég, brazil, belga, manysi, magyar darabjait, amelyek a férfias helytállásról, a

A kortárs írók (Nádori Lídia, Berg Judit, Kocsis Péter, Lackfi János, Lőrincz Judit Lívia, Czigány Zoltán, Finy Petra, Kiss Ottó stb.) tollából született mesék a kisfiúk többségének legkedvesebb játékát, a kocsit helyezik történetük középpontjába, amelyek - akár a szovjet autógyártás legendás darabjáról, a család életét végigkísérő Zápor Jóskáról, akár a Vakond híres-nevezetes kisutójáról, vagy

Kiss Ottó mesekönyveiben általában az érzelmekre esik a hangsúly, ritkán ír általa megélt gyerekkori élményekről. Ám az Ati repülni tanul című kötet megjelenésekor készített interjú során úgy nyilatkozott, ez alkalommal kivételt tett: valós, saját gyerekkori élményét „mentette át” a mesébe. Miként válik valóra egy gyerekkori álom?



Kérdezd
a könyvtárost!