fiúknak

A francia írónő regényének főszereplője, egy tizenhárom éves kamasz fiú, Grégoire, akinek remek kézügyessége van, bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni nagyapjának, Léon apónak, de utál tanulni és suliba járni. Képtelen megfelelni az iskolai követelményeknek, helyzete napról napra romlik, míg végül kicsapják az iskolából.

Benedek Elek munkásságának - főleg a századfordulóra eső szakaszában - igen fontos részét képezik azok a könyvek, amelyekkel egyértelmű célja volt, hogy vonzóan epikus, olykor regényes formában, szinte észrevétlen maradó - példákat fölmutató - didaxis­sal nevelje a fiatalokat hazafiságra. Ilyen műve volt az Arany János nyomán 1910-ben elkészült Toldi Miklós is.

A különös hangzású cím jelentése adja meg a történet fő vonalát. Sárospatakon, a híres kollégiumban nevezték pecúroknak az elsőéveseket, mert ők voltak a legkisebb(picúr) gimnazisták, akiknek nem kevés próbatételt kellett kiállniuk, hogy a felsőbb évesek felügyelete alatt edződve haladjanak előre a tudás néha igencsak rögösnek bizonyuló útján.

Az ötletes páros kötet első darabjának krónikása, a mama eredetileg lányt várt. Elképzelte azt a sok örömet, amellyel egy szép, házias, szorgalmas kislány megörvendeztetheti szüleit. S aztán megtudja, hogy kisfia született. Elég rápillantania az újszülöttre, hogy máris arról álmodozzon, mennyi mindenre jó a kisfiú.

Az abszurd helyzetekben ismét bővelkedő, vidám történetek főszereplője a kisiskolás Nicolas, akinek bőséggel van mesélnivalója, hiszen nincs az esztendőnek olyan napja, amikor vele, vagy barátaival ne esnék meg valami különös dolog az iskolában vagy éppen otthon. Most például Joachimnak születik testvére, aki ezt a "traumát" igencsak nehezen viseli és úgy dönt, világgá megy.

A kis Nicolas a francia gyermekolvasók egyik kedvence, aki amolyan "komisz kölyök naplójaként" számol be kalandjairól, ebben a kötetben éppen a nyaralás alatt begyűjtött élményeiről ad számot. A tengerparti nyaralás eseménydús időszakában a féktelen gyerekkedv és az "esős napok" bezártsága ütközik össze, egy balul sikerült hajókirándulás, és megannyi vicces történet éled meg a kötet lapjain.

Nicolas egyes szám első személyben meséli el iskolai élményeit. És van mit mesélnie, hiszen az iskolában mindig történik valami, ha nem is vele, de osztálytársaival: Agnannal, Clotaire-ral, Geoffroy-val. Persze az események a gyerekek legjobb szándéka ellenére sem úgy végződnek, ahogy szeretnék.

Az ifjúsági regény egy nem mindennapi nagypapáról és csodálatos, dédelgetett cseresznyefájáról mesél, a kis unoka, Tonio szemszögéből láttatva az eseményeket. A cseresznyefát még akkor ültette Nagyapó, amikor Tonio édesanyja született és ugyanazt a nevet is adta neki, amit a lányának: Felicita, azaz boldogság.

Münchhausen báró élő személy volt, aki katonatisztként számos csatában vett részt, majd leszerelését követően az átélt kalandokról barátai körében élvezetes beszámolókat tartott. Fantasztikus lódításokkal teli, csodálatos beszámolóinak messze földön híre ment és az 1700-as évek végén Gottfried August Bürger költő átiratában bárki számára megismerhetővé, élvezetes olvasmánnyá vált.

A szerzőpáros kislányoknak szóló kötete (Királylány születik. Budapest, Naphegy Kiadó, 2009.) után megjelentette annak fiús párját. A kötet főhősének, a királyfinak mindene megvan, amit csak kívánni lehet, mégis bánatos.

A mese Elik, az eszkimó kisfiú vadásszá avatásának kalandos eseményeit meséli el. Elik tízéves és leghőbb vágya, hogy a hétköznapi gyermekmunkákat félbehagyva végre vadász legyen. Az igazi vadásztudomány (vastag kesztyűben íjjal lőni, szigonyt hajítani) elsajátítása azonban időt, kitartást és nem utolsósorban bátorságot kíván.



Kérdezd
a könyvtárost!