fiúknak és lányoknak

A magyar népmesekincs remek, szép darabját, az igazmondó juhász történetét Móra Ferenc versbe szedve dolgozta föl Az aranyszőrű bárány című meséjében.

Bojtár Endre válogatása az ukrán népmesekincset sokoldalúan mutatja be. A kötet harminchat hosszabb-rövidebb meséje (a háromévesektől a hat-hétévesekig) szinte minden korosztályhoz szól: az óvodáskorban kedvelt láncmesék (A cipó, A kesztyű) mellett állatmesék, tündérmesék, valamint nagyobb arányban tréfás, furfangos mesék egyaránt szerepelnek.

Tarbay Ede a 60-as évek kezdetétől van jelen a hazai gyermekirodalomban; mese és gyermekregényeivel, ifjúsági antológiák értő válogatójaként, de versesköteteivel is formálta, alakította annak arculatát. Az Árnyék és kóc a gyermekversek íróját mutatja be - szintéziseként a szerző korábbi gyermeklírai köteteinek.

Az Anna és Peti sorozat újabb részében a főszereplők családja új taggal bővül: megszületik a harmadik kistestvér, Gergő. Anna és Peti megcsodálja és örömmel fogadja Gergőkét, ám nem könnyű elfogadniuk, hogy keservesen sír, ha fáj a hasa, hogy csak Anya vagy Apa hasán tud elaludni, és amint elkezd négykézláb mászni, minden játékukat tönkretesz.

Különös verseskötetet vehet kezébe az olvasó, aki már a borítón „szereplő” három kis élőlény (csíkos bogár, szálon lógó pók, szárnyas kutya) rajza láttán érzékelheti, hogy a mesefigurák köré szőtt lírai darabok sem lesznek szokványosak.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek, utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

Móricz Zsigmond verses állatmeséi - gyerekgenerációk első olvasmányai - az író bölcs, eleven humorú életszemléletét sugározzák. Igazi epikus világa van a miniatűr állattörténeteknek, a versek szókincse, fordulatai a népnyelv, a népmese ízeit, értékeit is közvetítik.

Devecseri Gábor groteszk humorú négysorosainak főszereplői, a bölcs és huncut állatok sok jellegzetességet fölfednek az emberi fonákságok világából.

Az erdélyi magyar költő kötete művészetének színgazdagságát közvetítve a legkisebbekhez szól. A könnyen tanulható és előadható, páros rímekre épülő versek egymásutánjában, a költő - a mindenre rácsodálkozó gyermek naiv optimizmusával - a mindennapi élet és a megszokott hétköznapi tevékenységek gyakran észrevétlen maradó szépségét fordítja le a gyermekek nyelvére.

Fésűs Éva verseskötetében a négy évszak elevenedik meg különféle történéseivel. Tavasszal bújik ki a Hóvirág, Ébred a medve (…a hosszú álmot bizony megunta, üres a gyomra, bő lett a bunda…), születnek meg a nyuszi kicsinyei, s jön el Húsvét ünnepe.

A társai körében önzéséről híres, kusza tollú borzas Petiről, - aki egész vagonnyi gabona szerencsés tulajdonosa lesz - szól a mese. Ámde csakhamar kiderül, hiába a szerencsés fordulat, az önző és kapzsi Borzas Peti társai nélkül csakhamar szegénynek és árvának érzi magát. Az este jó tanulsággal szolgál számára: megtanulja, milyen fontos, hogy jóban rosszban osztozzon társaival.

Az író és illusztrátor szerzőpáros számos gyerekkönyvének főszereplője, a szeretetre méltó, bájosan megformált mesefigura, a kisvakond jól felkészült a télre, ám a meleg pomponos sapka és a föld alatti szobában összegyűjtött eleség nem minden. Mielőtt téli álomra hajtaná a fejét, úgy dönt, szétnéz a világban, hátha jó barátra bukkan. Reményeiben nem is csalatkozik.



Kérdezd
a könyvtárost!