verses mese

A verses meseregény főszereplője Muhi Andris, a kilencéves budai kisfiú, aki egy napon elindul, hogy felkeresse titokzatos és mindig maszatos barátnőjét, Jankát, akit focizás közben ismert meg. Kalandos útja során Andris olyan különös, furcsa lényekkel találkozik, mint Szösz néne, Paca cár, Luk gróf, a Bús, Piros Vödör, Pali kalóz, vagy a Büdös Pizsamázó.

A főváros egyik legnépszerűbb, legismertebb járata a négyes-hatos villamos. Amíg az egyik végállomástól a másikig eljut, a viszonylag hosszú útvonalon, sokféle élmény részese lehet a rajta utazó.

Frech Judit válogatásában, Tényi Katalin hangulatos, színes rajzaival jelenik meg a Móra olvasókönyv, amely tartalmában és küllemében egyaránt igényes munka.

Márkus mester az ügyes kezű erdei manó a rím és ritmus kedvéért ezermesternek mondja magát, ám még egyetlenegy mesterlevél hiányzik szerszámosládájából. Az erdei állatok gyakran fordulnak hozzá tanácsért; akkor is, amikor játszóteret építenek maguknak; akkor is, amikor virágórát készítenek a más-más napszakban nyíló virágokból, hogy tudják mennyi az idő.

Negyvenkét Aiszóposz fabula kapott helyet a szép kiállítású kötetben, amelyek példázatai ez alkalommal Bíró Ágnes fordításában a legkisebbekhez szólnak. A rövid, frappáns mesék állathősei minden esetben valamilyen fontos tanulságot hirdetnek. Az egér, a béka és a kánya meséje szerint az jár pórul, aki másnak ártani akar.

Kányádi Sándor hat verses meséjét (Az elveszett követ; Mátyás-napi vásár; Krumplis mese; Csukástó; Az okos kos; Jámbor medve) tartalmazza a tetszetős kivitelű kötet. Nyelvi leleményesség, játékosság, humor szövi át ezeket a remek ritmikájú, szellemes történeteket.

Kormos István öt verses meséje kapott helyet az igényes, szép kivitelű, Nagy Norbert színes, vidám rajzaival illusztrált kötetben. A nyitó történetben Erős János rokona, Erőntúlvaló állja sikerrel a király által kiszabott próbákat. A Macskakisasszony címszereplőjét a szeretet oldozza fel a gonosz varázslat alól és változtatja vissza azzá a szépséges királylánnyá, aki egykoron volt.

A rangos, szép rajzokkal illusztrált gyermekvers gyűjtemény - Csetriné Lingvay Klára igényes válogatását dicsérve - a magyar népköltészet gyöngyszemeivel és a magyar líra klasszikusainak (Ady Endre, Arany János, Benedek Elek, Gyulai Pál, József Attila, Móra Ferenc, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán stb.) a világ ügyes-bajos dolgairól, a természet varázslatairól szóló, örök érvényű üzeneteivel ismerteti

Devecsery László dramatizált meséit és eredeti mesejátékait tartalmazza a kötet. A színpadi változatban életre kelnek a ruhátlan császárról (A császár új ruhája), A kis hableányról szóló Andersen mesék.

Tóth Krisztina gyermekverseit formabontó módon jelentette meg a Csimota Kiadó: az óvodáskorú Marciról írott és a neki szóló versek izgalmas vizuális anyag kíséretében, tíz, könnyen forgatható füzetkében kaptak helyet, amelyek egy kis bőröndbe is beletehetők.

Zelk Zoltán három legismertebb verses meséjét tartalmazza a kötet. Erdei vetélkedőkről, afféle fejedelemválasztásról szól a Mese a legokosabb nyúlról. A másik verses mese tréfás kedvű három tapsifülesének sikerül becsapnia a csacsi szarkát. Így aztán olyan félelmetes hírük kerekedik, hogy a farkas, a medve, de még a vadász is tart tőlük (A három nyúl).

A fenségesen magasodó Hargita erdőrengetegei adnak otthont, védelmet, táplálékot - más állatok mellett - Ambrusnak, a medvének és családjának. A Talpas történetekből - Kányádi Sándor ékes, szép magyar nyelven megírt, főként makámában elmondott meséiből - megtudható, miként él egy "talpig becsületes" medve (olyan, mint Ambrus) a hargitai rengetegben.



Kérdezd
a könyvtárost!