verses mese

Ki gondolná, hogy még a tündérek, ezek a varázslatos mesei alakok is félnek a sötétben? Bagossy László történetének főszereplője, az apró Pirinyó Minyónak csúfolt tündérgyerek nemcsak attól szenved, hogy testvérei között ő a legkisebb, és semmilyen képességben sem tud kiemelkedni közülük, de ráadásul retteg a sötétben.

Irodalomtörténeti tény, hogy a mese műfaja búvópatakként bukkan föl Móricz Zsigmond­ alkotói pályáján. A tízes évek elejéig, a Hét krajcár megjelenéséig, az első regények sikeréig, a munkásságának legbővebben termő ága a mese volt. Ebből nyújt igen bő ízelítőt a Majtényi Zoltán és Czine Mihály szerkesztette-gondozta gyűjteményes kötet.

Tóth Krisztina gyermekverseit formabontó módon jelentette meg a Csimota Kiadó: az óvodáskorú Marciról írott és a neki szóló versek izgalmas vizuális anyag kíséretében, tíz, könnyen forgatható füzetkében kaptak helyet, amelyek egy kis bőröndbe is beletehetők.

A verses mese főhőse, a kis tarkabarka lény nem tudja, ki is ő valójában, ezért útra kél, hogy kiderítse. Szóba elegyedik lovakkal, tehenekkel, halakkal, vízilovakkal, papagájokkal és kutyákkal, ám az állatok rendre kiábrándítják azzal, hogy nem tartozik közéjük: „Mondjátok meg, esengek, kutya vagyok esetleg?” „Csudát!

"Itt a sarkon / van egy pékség, / jó kenyere nagy dicsőség", ám tulajdonosa az öreg pék apóka nem elégszik meg az elért sikerekkel, újabb és újabb ötlettel igyekszik vevői elismerését kivívni. Egyszer kékre színezett pékáruval, másszor egyenes perecekkel kápráztatja el őket, karácsony közeledtével pedig csengős kiflivel és szépen ívelt betlehemmel lepi meg a boltba érkezőket.

A szép kiállítású gyűjteményes kötet Nemes Nagy Ágnes gyermekverseit tartalmazza. A nyolc ciklusba (Budai utca, Madarak, Gyerekek, Bors néni könyve, Mondókák, Jeromos, a remeterák, Hol jártál? A zöldkezű) rendezett gyermeklírai darabok más kiadásban többnyire már olvashatók voltak.

Csukás István gyermekverseit már ugyanúgy nemzedékek zárták a szívükbe, mint népszerű meseregényeit, ifjúsági regényeit. A most megjelent, Falcione Sarolta színes, hangulatos, kedves rajzainak sokaságával illusztrált verseskötet az író korábban már itt-ott megjelent, önállóan vagy versantológiákban szerepelt legnépszerűbb, legkedveltebb gyermekverseit gyűjti csokorba.

Először 1952-ben jelent meg az Öreg néne őzikéje, és azóta alig akad óvodáskorú gyermek, aki ne ismerkedett volna meg vele, aki ne fújná - legalábbis némely strófáját - kívülről. Hallatlanul népszerűvé vált Fazekas Anna verses meséje, vetélytársává a klasszikus gyermekirodalmi alkotásoknak.

Zelk Zoltán csodálatosan értett a gyerekek nyelvén. Társaságukban ő is "visszaváltozott gyerekké, valóban gyermekszívvel, gyermeki önfeledtséggel játszotta velük a lovacskát és a gombfocit, a szembekötősdit és minden mást, amit gyermeki ötlet és jókedv kitalált".

A mesefüzér darabjai az egyszeri kecske viszontagságait beszélik el. Szó esik a kecske és a macska vetélkedéséről, arról, miként akarnak túljárni egymás eszén, és arról is, hogyan tűri a gazdasszony háziállatai rakoncátlankodását. Ám mire letelik az esztendő, a történetek négylábú, szertelen mesehőséből szelíd, gondos kecskemama válik.

Zelk Zoltán sok-sok színes képpel kísért vidám verses meséje A három nyúlról, "akik" az erdő olyan nagy vadjait kényszerítik menekülésre, mint a róka, a farkas, a medve, sőt jöttük hallatán még a vadász is futásnak ered – remek szórakozást ígér a kicsiknek

A három ördögfióka - Bezzeg, Csütörtök és a legkisebb, Sáti - soha nem unatkozik. Náluk aztán igazán zajlik az élet. Szegény mamájuk, Anyubanya éppen a morzsákra gyűlő rágcsálókkal birkózik, elküldi hát Csütörtököt az ördöngös molnárért, hogy közösen próbálják elűzni a kártevőket. A második történetben az esti mese közben Csütörtök észreveszi, már alig látja a könyv lapjait, olyan sötét lett.



Kérdezd
a könyvtárost!