versek

Kiss Judit Ágnes szellemes versei a mindennapok megannyi történését dolgozzák fel nem mindennapi szemszögből.

Miklya Zsolt gyerekverskötete „tizenkét év családi-írói-költői műhelymunkájának köszönhető.” Harminckilenc verset tartalmaz, melyek mind személyes, családi, hétköznapi élményeken alapulnak: „Csanád-bomba, / szobánk romba’ / ruhák, játékok / halomba". Verseiben megénekli a begipszelt kezet, a nagymama horgolását, az iskolát és a patakot, melyből tengerbe térő, bölcs folyó lesz.

Kollár Árpád két, már korábban megjelent felnőtt kötete után most egy gyerekvers-válogatással áll a nagyközönség elé. A kötetben egyaránt olvashatunk tőle lírai hangvételű vagy halandzsaverseket és mondókákat, a kötött versformáktól a szabad rímekig. Erős, szókimondó lírája a felnőttben élő gyermeki rácsodálkozást tükrözi.

Az 1844-ben írt népi meseeposz népszerűségét számos feldolgozás is bizonyítja. A tündérmesékbe illő kalandokat népmesei fordulatokkal ötvöző történetben az otthonából, falujából elűzött Kukorica Jancsiból mesés megpróbáltatásokon, fényes sikerek sorozatán át idealizált hős lesz.

„Kis széltolóm, csalafinta, hová tűnt a palacsinta? Az előbb még itt gőzölgött a sótartó s a tál között. Tán a torkos macska járt bent, s ő mondott rá boldog áment? …” Közel nyolcvan gyermekverset tartalmaz Csoóri Sándor igényes kötete, amely már kivitelezésével, színpompás oldalaival is felhívja magára a gyermekek figyelmét.

Bartos Erika verseskötetében nem csalódik sem gyermek, sem felnőtt. A tőle megszokott kedvességgel, bájjal mutatja be versein keresztül a világot az óvodás korú gyermekeknek. Versei ritmikusak, fülbemászóak, a gyermeki kérdések mindegyikére egy-egy verssel válaszol.

Ha remek verseskötetet szeretnének a felnőttek a 10-12 éves gyermekek kezébe adni, akkor a „Piros autó lábnyomai a hóban” erre igencsak alkalmasnak mutatkozik. Az erdélyi költő, amolyan „kirándulásnak” tekinti a gyermekirodalomba való kitekintését, és az olvasó reméli, hogy még sok ilyen „kiruccanásnak” lehet részese.

Az eddig inkább felnőtteket megszólító, József Attila-díjas költő gyerekverseit olvashatjuk ebben a színes rajzokkal kísért kötetben. Főhőse egy érzékeny, magányos, harmadikos kisfiú, aki nagy érdeklődéssel fedezi fel a világot, és miközben megpróbálja azt megérteni, élményeit filozofikusan, ugyanakkor humorosan fogalmazza meg.

Több, mint félszáz gyermekvers olvasható az erdélyi magyar költők lírai darabjait összegyűjtő antológiában. A szerkesztők kitűnő érzékkel olyan darabokat válogattak a kötetbe, amelyek a fiatalok ízlésvilágának kialakulásában nagy segítséget nyújthatnak, hiszen Dsida Jenő, Reményik Sándor, Székely János gazdag formavilágú költeményei a valódi irodalom legjavát adják.

Az évtizedek óta működő Kaláka zenekar az advent idején házról-házra járó betlehemesek közismert kérdését adta címéül egy karácsonyi hanganyagnak és a hozzátartozó verseskönyvnek.

A főváros egyik legnépszerűbb, legismertebb járata a négyes-hatos villamos. Amíg az egyik végállomástól a másikig eljut, a viszonylag hosszú útvonalon, sokféle élmény részese lehet a rajta utazó.

Csukás István „vidám szívvel” ajánlja figyelmünkbe Balázs Tibor verseit. A harminc-egynéhány költeményt öt nagyobb fejezetbe csoportosította szerzőjük (Nem köszön a kalapom?; A ceruzám írni tanul; Tanyasi huncutkodások; Bergengócia; Ernő és a kókadt ernyő).



Kérdezd
a könyvtárost!