népmesék

A sorozat újabb, hét történetet tartalmazó kötete a mesés Keletre kalauzolja olvasóit. Az egzotikus mesék felidézik az Ezeregyéjszaka világát, példának okáért többször is feltűnik a kötet lapjain Aladdin. Vannak azonban a mesék között kevésbé ismert, egészen különleges történetek is.

Az irodalomtudomány értelmezésében a műmese nem egyszerűen csodás-fantasz­tikus elemekkel tűzdelt vagy épp reális motívumokra épülő történet, hanem filozófiai mélységeket is föltáró epikus alkotás, amely voltaképp tanító példázata egy elvont gondolatnak, valamely erkölcsi tételnek, eszmének, mondanivalónak.

A rangos sorozatban ezúttal kalotaszegi, széki, maros- és udvarhelyszéki meseválogatás jelent meg; közel félszáz epikus darab vezet el az erdélyi mesék tündérvilágába. A jeles néprajztudósok gyűjtéséből származó meséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt történet.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent, tetszetős kivitelű kötet negyven török népmesét tartalmaz, melyeket Muhsine Helimoglu Yavuz professzorasszony és egyetemi hallgatói gyűjtöttek nagyrészt kelet-törökországi vidékeken. A mesék motívumai közül jó néhány ismerős lehet akár a magyar népmesékből, akár más mesevilágból.

A kötet hét kelet- és belső-ázsiai ország meséiből ad válogatást. A közel száz meséből 27 a kínai mesevilágból való. Többségük komor, szomorú történet, melyekben végül a csoda menti meg a rokonszenves és leleményes hősöket. Gyakran felbukkan a folyamok és tengerek sárkány-istene, hogy védő szellemként kegyesen segítse a jót cselekvő embereket (A Sárkánykirály palotája).

"Az állatmesék oktató, nevelő, jellemfejlesztő hatása évszázadok óta nyilvánvaló. Egy gyűjtemény alkalmat kínál arra is, hogy az olvasó megismerkedhessen távoli népek leg­ősibb kultúrájának egy töredékével, amely kultúra az egyre erősödő civilizációs hatások miatt sorvadásra van ítélve." E sorokkal ajánlja az olvasó figyelmébe reprezentatív mese­antológiáját Jékely Endre.

Északi, távol-keleti, sarkköri népek meséiből ad válogatást az igényes kivitelű kötet. Többek között eszkimó, hanti, nyenyec, manysi, jakut történetekkel találkozhatunk, amelyekben a tajgákon és tundrákon élők különleges világa elevenedik meg szarvasokkal, medvékkel, sámánokkal, vadászokkal és óriásokkal.

A Marton Magda látványos, színes illusztrációival díszített, igényes kiállítású kötet Berze Nagy Jánosnak a 20. század első felében gyűjtött Baranya megyei népmeséiből nyújt sokszínű, a vidék mesekincsének legjavát reprezentáló válogatást, tiszteletben tartva a mesegyűjtő azon szándékát, hogy a meséket változtatás nélkül az eredeti szöveget megőrizve (mai helyesírással) adják közre.

A tibeti mesékben sok olyan motívum föllelhető, amely más népek történeteiben is megjelenik.

A nagyalakú, szép kiállítású, Urai Erika egész oldalas, színes rajzaival díszített kötet tartalmában is figyelemre méltó összeállítás.

A Balti-tenger partján élő lett és litván nép gazdag folklórjából alkothat képet az olvasó abból a kötetből, amelyben 14 lett 44 litván népmesét talál. A lett részben az európai mesekincsben széltében elterjedt típusú állattörténeteket (Hogyan csapta be a kakas a rókát?, A kutyaokmány), valamint csodaelemeket tartalmazó meséket (Terülj, terülj, asztalkám!, Nagyerejű) találunk.

A Felső-Tisza vidékének népmeséi közül tartalmaz kereken egy tucatot a kötet, Mészöly Miklós és Belia György átdolgozásában, ügyelve arra, hogy megőrizzék a népmesék szókincsét, fordulatait és a népi mesemondás, az élőszó varázsát.



Kérdezd
a könyvtárost!