népmesék

Az elődeink alkotta és reánk hagyományozott mesék világából "ezer évekre visszamenőleg" rekonstruálhatjuk a való életet. A megfelelő módon átadott kulturális örökséget a népköltészet, azon belül is a népmese közvetíti a legkézzelfoghatóbban: Kóka Rozália mesemondó hosszú ideje vállalja ezt a közvetítést.

A sorozat első darabjában egy távoli, egzotikus nép meséi kaptak helyet, amelyek nemcsak az ismeretlen környezet és világlátás, hanem mondanivalójuk, megszívlelendő tanulsággal szolgáló történetük okán is sok érdekességgel szolgálhatnak a gyerekeknek.

Samuel Czambel és Pavol Dobšinský, két szlovák gyűjtő munkásságából válogatva, a szlovák népmesekincs harminchárom gyöngyszemét mondja újra Závada Pál, rámutatva a két nemzet mesekincsének - közelségéből fakadó – összefonódására, illetve egy-két történetben a magyar és a szlovák mesei hagyományok eltérő, sajátos jegyeire.

A szép kivitelű, színes rajzokkal gazdagon illusztrált mesekönyv a felvidéki magyar tájak – gömöri, ungi, csallóközi, Sajó-völgyi, Ipoly menti – népek meséiből válogat. A gyűjtemény rövidebb-hosszabb történetei, változatos műfajú meséi között számos olyan akad, amelyek főszereplői, főbb motívumai nem lesznek ismeretlenek a magyar meséket szerető gyerekek körében - mint pl.

A kötetbe foglalt mesék "egytől egyig a szeretetről szólnak, arról az érzésről, amelyből legnagyobb hiány van a mai világunkban" - írja a kötet meséit értő gonddal és nemes szándékkal válogató Boldizsár Ildikó. Az elalvás előtti olvasásra szánt mesék mindegyike a szeretet fontosságának, hiányának vagy éppen boldogító jelenlétének megrendítően szép tolmácsolása.

A létezés alapállapota a boldogság, ezt a gyerekeknél ösztönösebben, jobban szinte senki sem képes átérezni. A felnőttek sokszor csak áhítoznak a boldogság után, de olyan őszintén, miként a gyermekkorban, a későbbi élet során sokan már nem tudják átérezni.

Számos mesehőst bátorsága, kitartása ereje, okossága viszi győzelemre, de előfordul, hogy mindez kevésnek bizonyul, és segítségre szorul. A segítség olykor csodás lények, táltos paripa, jóságos boszorkány, tündér, manó, óriás stb. alakjában érkezik, máskor valamilyen varázseszköz, hétmérföldes csizma, pálca, bot, láthatatlanná tévő csodaköpeny, terülj-terülj-asztalkám stb.

A kötetbe rendezett huszonkét - Ádám Valérián által gyűjtött és átdolgozott - mese nemcsak a moldvai táj varázslatos szépségét föltáró fordulatos meseszövés, a tájnyelvi szavak, kifejezések használata, de a települések elnevezéséhez kötődő mondák, legendák megismerése okán is sok érdekességgel szolgál.

Az íróként, műfordítóként ismert Rostás-Farkas György kiemelt feladatának tekinti a cigányság hagyományainak kutatását, a cigány kultúra részeként népmeséik megismertetését az utókorral.

Az aranymadár (hasonló címmel már olvasható az ajánlóban egy magyar népmeséket tartalmazó kötet) meséinek, mondáinak, történeteinek szerzője a székely néphagyomány ezerszínű világából merítve kelti életre a népi állatmesék, eredet és történeti mondák, csalimesék hihetetlenül gazdag és színes világát.

Ámi Lajos a szamosszegi cigány ipari munkás meséinek gyűjteményét 1968-ban az Akadémiai Kiadó jelentette meg három kötetben. Ezekből választott ki és dolgozott át kilencet Lázár Ervin. A választott mesék némelyike ismert, már-már klasszikusnak mondható, de vannak közöttük új, a köztudatban még nem élő kincsek is.

Humorban, mulatságban nincs hiány a kötetbe került huszonnyolc történetben, hiszen Boldizsár Ildikó a kötet válogatásakor arra törekedett, hogy ez alkalommal a magyar népmesék egyik sajátos típusával, a furfangos magyar népmesékkel ismertesse meg a gyerekeket.



Kérdezd
a könyvtárost!