mondák

Az esztendő minden napjára kínál egy-egy rövid mesét az igényes, rangos válogatás. Elvezeti az óvodás- és kisiskolás korú gyerekeket a népek meséinek forrásvidékére, fölmutatja az angol és az amerikai, az indiai és a francia, a svéd és a japán, a lapp és a finn folklór gyögyszemeit.

A magyar népmesekincs legjavából válogatott Sándor László, az ő összeállítása alapján készült e nagyalakú, nagy betűtípussal szedett - tehát az alsó tagozatos kisiskolásoknak önálló olvasásra is való - meseantológia.

Irodalomtörténeti tény, hogy a mese műfaja búvópatakként bukkan föl Móricz Zsigmond­ alkotói pályáján. A tízes évek elejéig, a Hét krajcár megjelenéséig, az első regények sikeréig, a munkásságának legbővebben termő ága a mese volt. Ebből nyújt igen bő ízelítőt a Majtényi Zoltán és Czine Mihály szerkesztette-gondozta gyűjteményes kötet.

A kitűnő erdélyi magyar író kötete híradás egy távoli világból. Versei az erdélyi havasok téli világát idézik meg. Azt a tájat, ahol az erdőrengeteg mélyén, a porzó havon életéért küzd a szarvas (Hallgat az erdő), az Olt vizének mélye nagy csukákat rejteget (Csukástó), és téli estéken sok házacskában jár a guzsaly (Fonogat anyóka).

Az évszakok örök körforgása, az esztendő hónapjai adnak keretet a reprezentatív állatmese-gyűjteményhez, melynek több száz - általában rövid - történetéhez színes rajzok kapcsolódnak, elmélyítve a mesék eseménysorát, nyomatékosítva mondandóját.

Ondava, a Tisza egyik kicsiny kis mellékfolyója mentében található az a négy község - Kelet-Szlovákiában -, ahonnan mesemondóit válogatta a kötetbe foglalt történetek gyűjtője, szerkesztője, összeállítója. A négy község: Imreg, Szürnyeg, Garany és Hardicsa sajátos kis régiót alkot, meseviláguk tehát szerves egységet képvisel.

Szécsi Magda csodaszép, lírai hangú meseregényében a cigányság eredetmondája és egy akadályt nem ismerő, mindent elsöprő áldozatos szerelem története fonódik szorosan egybe a daliás Devlikánó és a táncos léptű szép királylány, Bisora történetében.

Tamás Menyhért a bukovinai székelyek életét, hányattatásait már több regényében is megörökítette. Szinte valamennyi munkájában a történelmi emlékezet által őrzött mondák szolgálnak az események hátteréül. Ez alkalommal a csodaszarvas hőseinek, Hunornak és Magyarnak a kései utódai, Kele és Solt üldözik a vadat, és végül, ha nem is a csodaszarvas, de A csodabárány nyomára jutnak.

Szombathy Viktor a fennmaradt műemlékekben igen gazdag terület - Felvidék, a mai Szlovákia - váraihoz fűződő eredetmondákat és regéket gyűjtötte egybe, s azokat az írott történelem sokszor hiányos adataival ötvözve a Felvidék sajátos történelmi "lexikonát" nyújtja. Szembeötlő erénye, hogy elkerüli a történelmi aktualizálás látószögtorzulásait.



Kérdezd
a könyvtárost!