mese

Varga Katalin ismert meséje, amely többek között a Mosó Masa mosodájában is olvasható ebben a kiadásban önálló lapozgató formájában tartalmazza a legkisebbeknek szóló történetet. Radvány Zsuzsa színes, hangulatos rajzai keltik életre az erdő apró állatait, a békát, a cinkét, a szarvasbogarat, a hangyát, a pockot, "akik" találnak egy kesztyűt, és abban azonnal berendezik otthonukat.

Paulovkin Boglárka eddig elsősorban könyvillusztrációi okán volt ismert, a mostani, kicsiknek szánt kötetének azonban nemcsak a rajzait készítette el, hanem az illusztrációk mellett olvasható szöveget is ő írta meg.

A szelíd jávorszarvas, mivel mindentől fél, barátai, a medve és a hód legnagyobb bánatára, semmilyen közös játékban nem vesz részt. Nem síel, ha havazik, nem tapicskol a pocsolyában, ha esik az eső, nem ereget sárkányt, ha fúj a szél. Érzi, hogy nincs ez így jól, ezért egy napon vitorlát bont és elhajózik, hogy megtalálja önmagát.

A kanadai illusztrátor három mesekönyve (A hebrencs hód, A jámbor jávorszarvas, A melegszívű medve) külföldön már óriási sikert aratott a gyerekolvasók körében. A történet kedves, nagyon szerethető főszereplői a hód, a medve és a jávorszarvas jó barátok és bár mindegyik kötetben találkozhatunk velük, a meseszövés okán önálló alkotások főszereplőivé lépnek elő.

A jeles erdélyi folklorista, a Maros megyei Kibéd meséinek földolgozója ismét gyarapította a Kis-Küküllő mentén fekvő falu ma is elven szájhagyományozású prózakincsének maradandóan rögzített anyagát. A többnyire idős emberektől fölgyűjtött harminc népmese a prózai folklór csaknem minden típusát reprezentálja helyi változatban.

Heltai Gáspár legnevezetesebb munkája, az 1556-ban megjelent Száz fabula című állatmese-gyűjteménye. Nem Aiszóposz eredeti szövegéhez nyúlt vissza, hanem a Stainhövel­-féle német kiadást választotta mintául, de a fordításoknak nem sok közük van az eredetihez. Életet vitt beléjük, magyar környezetre formálva írta át őket (pl. A keselyűről, varjúról és csigáról).

Ondava, a Tisza egyik kicsiny kis mellékfolyója mentében található az a négy község - Kelet-Szlovákiában -, ahonnan mesemondóit válogatta a kötetbe foglalt történetek gyűjtője, szerkesztője, összeállítója. A négy község: Imreg, Szürnyeg, Garany és Hardicsa sajátos kis régiót alkot, meseviláguk tehát szerves egységet képvisel.

A kötetben helyet kapó négy történet eseményei egyszerre játszódnak a távoli múltban és a jelenben, alakjai egyszerre időtlenül mesebeliek, ugyanakkor hús-vér emberek. A sonkádi Egyed gazda az egyszerű kisember rettenthetetlen hőssé válását példázza, amikor szembeszáll a bajt hozó óriással vagy az országra törő sárkánnyal.

Leonardo da Vinci, a reneszánsz polihisztora ez alkalommal tehetségének egy kevésbé ismert oldalát mutatja meg az utókornak. Fabulái – állat- és növénymeséi – először kerülnek a magyar olvasók elé Rofusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilm-rendező művészi összeállításában és Szálinger Balázs József Attila-díjas fiatal magyar költő műfordításában.

Benedek Elek életművének java része szülőföldjét, Kisbacont, a hegyekkel övezett, újabban Baróti-medencének is nevezett Erdővidéket örökíti meg. Ezzel találkozunk jelen elbeszéléskötetében is, amelyből az eszményített székely falu képe tárul elénk.

Michael Ende kötete nagyobbrészt rövid, néhány oldalas elbeszélésekből, kisnovellákból, abszurd vagy groteszk történetekből, felnőtteknek való mesékből, szürrealisztikus fantazmagóriákból áll.

Wass Albert, az erdélyi magyarság huszadik századi történelmének krónikása a magyar irodalom legnagyobbjai közé tartozik. Útja az erdélyi Válaszút nevű helységből az emigrációba vezetett, itt írta meg két mesekönyvét (Erdők könyve, Tavak könyve) kisfiainak, amelyek ez alkalommal a Kráter Műhely jóvoltából egy kötetben kerültek kiadásra.



Kérdezd
a könyvtárost!