mese

A kedves, fekete bundájú kis mesefigura újabb történetében a címszereplő kis vakond nagy álma, hogy legyen egy szép, kék nadrágja. Ám ezért még barátai, a kisegér és a pillangó is megmosolyogják. Egyedül a rák veszi komolyan a kérését, és hamarosan egész kis csapatot toboroz, annak érdekében, hogy a vakond vágya teljesüljön.

A kis vakondról szóló kedves, szórakoztató történeteket vélhetően soha nem fogják megunni a legkisebbek. Ebben a történetben a címszereplő a sok ócska lim-lom között páratlan értékre bukkan. Egy esernyő kelti fel az érdeklődését, és miután a "csodálatos kincs" birtokosa lesz, számos kalandban lesz része.

A világra rácsodálkozó, mindig vidám kis vakond ebben a történetben a városba látogat. Az út mentén üldögélve figyeli a száguldó autókat, amikor megfogalmazódik benne a gondolat: ő maga is autótulajdonos lesz. A gondatlan városlakók által elhagyott alkatrészekből csinos kis autót szerel össze, ám az elindulásnál az elemeire esik szét.

Bálint Ágnes varázslatos mesefüzérében új hős mutatkozik be, esendő, csetlő-botló figura, "aki" sok hibát vét, ám mégis elnyerheti a kisgyerekek rokonszenvét, hiszen sok vonatkozásban hasonlít hozzájuk. Kecske mama kisfia szófogadatlan, ám ez a hibája eltörpül jó tulajdonságai mellett, hiszen melegszívű, szeretetre áhítozó.

Sokszínű, gazdag mesevilág tárul föl a kötet lapjain. A megközelítően félszáz, nagyobbrészt rövid mese szereplői az állatvilág illusztris figurái. Többségükkel nem esnek meg rendkívüli, különleges kalandok, sokkal inkább mindennapi, apró események résztvevői.

Ki gondolná, hogy még a tündérek, ezek a varázslatos mesei alakok is félnek a sötétben? Bagossy László történetének főszereplője, az apró Pirinyó Minyónak csúfolt tündérgyerek nemcsak attól szenved, hogy testvérei között ő a legkisebb, és semmilyen képességben sem tud kiemelkedni közülük, de ráadásul retteg a sötétben.

A gyerekek figyelmét már színpompás borítójával felkeltő kötetben a világ különböző pontjairól származó mesék olvashatók Áprily Lajos és Jékely Zoltán kiváló műfordításában, átdolgozásában.

Irodalomtörténeti tény, hogy a mese műfaja búvópatakként bukkan föl Móricz Zsigmond­ alkotói pályáján. A tízes évek elejéig, a Hét krajcár megjelenéséig, az első regények sikeréig, a munkásságának legbővebben termő ága a mese volt. Ebből nyújt igen bő ízelítőt a Majtényi Zoltán és Czine Mihály szerkesztette-gondozta gyűjteményes kötet.

A mesegyűjtemény Móra Ferenc gyermekeknek szóló írásaiból ad gazdag válogatást. Számos meseantológia darab (A mi pókunk, A földvári herceg, A hatrongyosi kakasok stb.) olvasható a kötetben, több történetben feltűnik az író lánya, Panka (Pannika csigabigája, A mi bocink, Véges-végig csupa bolt..., Repcevár).

A mese címszereplői a jó és rossz megtestesítői: a mókus a szorgalomé, a szarka pedig az önzésé. Mókuska háza táján rend és gazdagság uralkodik. Tele a kamra télire, így nyugodtan mehet bálba a gazda. A mulatság azonban késő éjjel ér véget, és ezalatt kiváló alkalmat talál Csóri szarka arra, hogy a kamra kincseit megdézsmálja. Hogyan bünteti meg a tolvajt az erdő népe?

A Boldizsár Ildikó szerkesztésében közreadott kötet a magyar meseirodalom legszebb tündérmeséiből tartalmaz válogatást.

A több mint félszáz mesét tartalmazó gazdag válogatásban olyan jól ismert népmese újraköltött változata ismerhető meg, mint pl. az Ihók és Mihók, A lóvátett sárkány, a Folton folt király, A rest macska vagy a Babszem Jankó.



Kérdezd
a könyvtárost!