mese

A Babar-történeteket folytató, hangulatos kötet első meséje arról szól, hogy milyen viszontagságok és örömök vártak Babarra, mielőtt fejedelmükké választották az elefántok.

Maros Krisztina szerzőként és illusztrátorként is jegyzi a lírai hangvételű kis kötetet, melynek címadó szereplője málnalekvárfellegek és rózsaködök között lakik, és kunyhójában őrzi a rég elfeledett hangokat és illatokat, a nyári eső koppanását, a frissen sült kalács illatát, a sünök neszezését.

Hugonnai Vilma már kiskorában is leginkább orvososat szeretett játszani, és ez a vágya felnőtt korában sem lankadt. Pedig abban a korban, melyben élt (a 19–20. század fordulóján) a nők még nem tanulhattak egyetemeken, sőt még gimnáziumban sem.

A szép kiállítású kötet több mint hatvan rövidebb-hosszabb mesét tartalmaz. A három egységbe sorolt írásokban elsőként a meseerdő és meserét lakói kelnek életre. Életük apró eseményeinek példáján keresztül azt mutatják meg, hogy a bajok és veszedelmek kellő bátorság és furfang birtokában legyőzhetők.

Bojtár Endre válogatása az ukrán népmesekincset sokoldalúan mutatja be. A kötet harminchat hosszabb-rövidebb meséje (a háromévesektől a hat-hétévesekig) szinte minden korosztályhoz szól: az óvodáskorban kedvelt láncmesék (A cipó, A kesztyű) mellett állatmesék, tündérmesék, valamint nagyobb arányban tréfás, furfangos mesék egyaránt szerepelnek.

Több mint harminc évvel ezelőtt jelent meg először a kötet, amely öt kedves mesét tartalmaz. Az álruhás kisautó, amelynek kiesik egy kereke, és ezért gazdája megszabadul tőle, egy kedves, nagybajuszú bácsinak köszönhetően szebb lesz, mint új korában, és az óvodások kedvencévé válik.

Az Anna és Peti sorozat újabb részében a főszereplők családja új taggal bővül: megszületik a harmadik kistestvér, Gergő. Anna és Peti megcsodálja és örömmel fogadja Gergőkét, ám nem könnyű elfogadniuk, hogy keservesen sír, ha fáj a hasa, hogy csak Anya vagy Apa hasán tud elaludni, és amint elkezd négykézláb mászni, minden játékukat tönkretesz.

A szerző, aki egyben illusztrátora is történeteinek, utánozhatatlan humorral, bájjal és találékonysággal eleveníti meg két főhősének: az öreg Pettsonnak és macskájának, Findusznak a történeteit. A felnőtteknek is jó szórakozást ígérő, többkötetes mesefolyam szereplőit mulatságosabbnál mulatságosabb színes rajzok keltik életre.

Ambróz, a kisegér és népes családja már sok-sok éve a katedrális lakói, és úgy vélik, kicsi termetük okán ahhoz van tehetségük, hogy észrevegyenek olyan apró dolgokat, amelyekkel az emberek segítségére lehetnek.

Móricz Zsigmond verses állatmeséi - gyerekgenerációk első olvasmányai - az író bölcs, eleven humorú életszemléletét sugározzák. Igazi epikus világa van a miniatűr állattörténeteknek, a versek szókincse, fordulatai a népnyelv, a népmese ízeit, értékeit is közvetítik.

A társai körében önzéséről híres, kusza tollú borzas Petiről, - aki egész vagonnyi gabona szerencsés tulajdonosa lesz - szól a mese. Ámde csakhamar kiderül, hiába a szerencsés fordulat, az önző és kapzsi Borzas Peti társai nélkül csakhamar szegénynek és árvának érzi magát. Az este jó tanulsággal szolgál számára: megtanulja, milyen fontos, hogy jóban rosszban osztozzon társaival.

Az író és illusztrátor szerzőpáros számos gyerekkönyvének főszereplője, a szeretetre méltó, bájosan megformált mesefigura, a kisvakond jól felkészült a télre, ám a meleg pomponos sapka és a föld alatti szobában összegyűjtött eleség nem minden. Mielőtt téli álomra hajtaná a fejét, úgy dönt, szétnéz a világban, hátha jó barátra bukkan. Reményeiben nem is csalatkozik.



Kérdezd
a könyvtárost!