magyar népmesék

A nagyalakú, szép kiállítású, Urai Erika egész oldalas, színes rajzaival díszített kötet tartalmában is figyelemre méltó összeállítás.

A Felső-Tisza vidékének népmeséi közül tartalmaz kereken egy tucatot a kötet, Mészöly Miklós és Belia György átdolgozásában, ügyelve arra, hogy megőrizzék a népmesék szókincsét, fordulatait és a népi mesemondás, az élőszó varázsát.

Kereken egy tucat mesét tartalmaz a kötet, mely alkalmas arra, hogy a gyerekolvasókat bevezesse a magyar népmesék világába. Akad a történetek között tündérmese (A zöldszakállú király fia, Szerencsés Pista), és azon belül is több ismert és kedvelt meseantológia darab (A repülő kastély, A hét holló meséje).

Az Arany László népmese-gyűjteményéből készült kitűnő válogatás alapjául az 1958-megjelent kötet szolgált, amelyet 1983-ban Magyar népmesék címmel jelentetett meg a Móra Kiadó. A jelen válogatás kettő kivételével az abban foglalt meséket tartalmazza Reich Károly egészoldalas, színes rajzainak kíséretében.

A sárkányölő hősökről szóló mesék népmesekincsünk legősibb rétegéhez tartoznak. Azokról az időkről adnak hírt, amikor a szerencsét próbálni induló vitézek nemcsak mágikus képességekkel rendelkeztek, hanem ismerték annak módját is, hogyan kerülhetnek kapcsolatba táltosokkal, a tanácsot adó öregasszonyokkal és az ősz öregemberekkel, akiktől mindig segítséget kaptak küldetésük teljesítéséhez".

A magyar népmesék szinte minden szépsége föllelhető Rózsa és Ibolya, a sok veszéllyel szembenéző és minden akadályt legyőző szerelmespár meséjében. Rózsának hatalmas próbatételekkel kell szembenéznie, de hiába hordja el a hegyet, vágja ki az erdőt, hiába lovagolja meg a tüzes paripákat, mégsem kapja meg párjául kiszemelt mátkáját, Ibolyát.

A magyar folklór egyéni színeit, mesefordulatainak jellegzetességeit híven tükrözik a reprezentatív meséskönyv darabjai.

Az Athenaeum kiadásában 1922-ben megjelent Magyar mese- és mondavilág kötetei alapján készült Benedek Elek meséinek négykötetes összeállítása, amely igen tartalmas válogatást ad a magyar mesekincs javát reprezentáló művekből. A nagyalakú, magyar művészek színes rajzaival illusztrált kötetben a népmesék szinte valamennyi típusa képviselteti magát.

Tolnai Éva a kötet szerkesztője ez alkalommal nem a jól ismert magyar népmeséket foglalta kötetbe, hanem a rokon népek mesekincstárából merített. Több mint negyven - észt, finn, karjalai, lapp, lív, mari-cseremisz, osztják-hanti, mordvin, vogul-manysi, vót, votják-udmurt, zürjén - mese szerepel az összeállításban, amelyek a szokatlan nevek és az idegen környezet ellenére ismerősnek tűnnek.

Arany László eredetileg 1862-ben megjelent népmesegyűjteményéből készült a gazdag válogatás.

A válogatás a magyar népi meseirodalmon belül is kitüntetett helyet elfoglaló tündérmesék reprezentánsait nyújtja át a fiatal olvasóknak. Olyan történeteket, melyek fontos jellemzője a csoda, a varázslat, ugyanakkor nem nélkülözik a kaland izgalmasságát.

Arany László, Benedek Elek és Illyés Gyula népmese-feldolgozásaiból tizenhetet ismerhetnek meg a gyerekek a kötetben, amely nemcsak tartalma, de kivitele okán is figyelemre méltó. A rendkívül igényes tipográfiával kialakított mesekönyvben a jól ismert meséket, mint pl.



Kérdezd
a könyvtárost!