klasszikus mese

A Nagy verses meséskönyv 2. kötete, R. Kárándi Rita válogatásában, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak gyermekek számára írt legismertebb és legszebb darabjait (verseit, meséit) és kották kíséretében a magyar gyermekdalok legjavát gyűjtötte csokorba.

Jean de La Fontaine híres fabulái (Az oroszlán és az egér,A nyúl és a teknős, A tücsök és a hangya, A farkas és a kecskegida, A róka és a holló stb.) közül kereken egy tucat szerepel a laminált oldalakon színes rajzokkal gazdagon díszített, inkább szülői felolvasásra, mintsem gyerekkézbe, lapozgatásra szánt vaskos kötetben.

Gyulai Pál író, költő, kritikus a kiegyezés utáni időszak magyar irodalmának vezéralakja fél évszázadon keresztül gyűjtötte a magyar népköltészet remekeit. Ezekből olvasható egy “színes csokorra" való a kötetben. A klasszikus meséken kívül, gyermekeknek szóló népköltészeti remekek is olvashatók az írások között.

A híres arab mesegyűjtemény huszonkét történetét tartalmazza a kötet Benedek Elek és Honti Dezső fordításában. Ennek a kiadásnak a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó 1956-os, azonos címmel megjelent kötete szolgált alapul.

Babits meséi közül azokat (Barackvirág, Dzsoni, a tengerész, Aranygaras, A Jézust kereső kisfiú, Az erdő megváltása stb.) tartalmazza kötet, amelyek egy mai, immáron szürrealisztikus, posztmodern stílű meséket is ismerő kisgyerekek számára nem annyira elidegenítőek, mint néhány évvel korábbi gyermektársaiknak.

A kereken húsz Jókai-meséből álló kötet a különösségek, egzotikumok históriás tárháza.

A gyermekolvasók leginkább csak antológiákban találkozhatnak a dél-amerikai indiánok mesekincsének egy-egy darabjával. Ezúttal a felvidéki költőnő, Mikola Anikó válogatásában és feldolgozásában ismerkedhetnek meg a dél-amerikai indián mesék, legendák, mítoszok világával.

Az angol író meséinek alapgondolatát a szegények, az elesettek, a nyomorékok és a szerelem áldozatai iránti részvétből merítette. Az első három mese a másokért való áldozatvállalás példabeszéde, a többiben a butaságot, az önzést és a gőgöt gúnyolja ki. Az utolsó három történetben a szépségimádó Wilde egyik fontos alapproblémáját fogalmazza meg: lehet e szép testben okos a lélek?

Csilicsala bácsi foglalkozására nézve varázsló, a bajba jutott gyerekek gyámolítója és őrzője, akinek mindig bőven akad dolga. Török Sándor lazán összefüggő történeteinek állandó főszereplője, Balogh Gyuszi is lépten-nyomon valami kalamajkába keveredik. Egyszer becsúzlizza a tanári szoba ablakát, máskor csavargásával ejti kétségbe a családját.

Adamik Zsolt mesehősei kinézetre, akárcsak a történelmi múlt valóságos kalózai, „rettentőek”: falábuk van, kezüket kampó helyettesíti, fél szemük fekete kendővel átkötve és hajóikon ott lebeg félelmetes címerük, a halálfejes zászló.

A címszereplő, Kobak - mint afféle igazi kisfiú - sok mindennel foglalkozik: napot rajzol, zenét hallgat (Mondóka mese), piros labdával sétára indul (Labda-mese), és ha kedve támad, akár tornyot is épít Katinkával (Tornyos-mese). Gondolataiban nagyon nagy szerep jut az autónak, traktornak, és a vízipisztolynak is.

Bár a világirodalom klasszikus meséit, népmeséit nemre való tekintet nélkül, fiúk és lányok egyaránt szívesen hallgatják, mégis örvendetes ez a válogatás, amelynek összeállítója, Boldizsár Ildikó nagy hozzáértéssel választotta ki a világ népmesekincsének azokat a kínai, szász, tunguz, norvég, orosz, török, kazak, üzbég, brazil, belga, manysi, magyar darabjait, amelyek a férfias helytállásról, a



Kérdezd
a könyvtárost!