klasszikus mese

Andersen meséi mindmáig a világirodalom legszebb meséi közé tartoznak. A valóságot mesésítő realista szemlélet, a tárgyakat is átlelkesítő érzelmek, a boldogság és a boldogítás vágya az alapja ennek a világnak. A tárgyak külseje és használati értéke mindig megfelel a valóságnak, csupán vágyaikban és boldogtalanságukban hasonlítanak az emberre; szinte mindegyikük szomorú véget ér.

A gyermekirodalom klasszikusait felvonultató sorozat második darabja újabb öt mesét tartalmaz Wilhelm Hauff tollából. Alexandria sejkje nagyon gazdag, ám nem talál örömet kincseiben. Nagy bánat nyomja a szívét, kisfiát ugyanis évekkel ezelőtt túszul ejtették, és magukkal vitték a francúzok. Azóta a sejk a kisfiú elrablásának évfordulóján minden évben tizenkét rabszolgát szabadon bocsát.

A Hauff-mesék széles körben ismertek magyarul, ez a Boldizsár Ildikó gondozásában megjelent könyv azonban más, mint az eddigiek: az eredeti szerkezetben, a kerettörténetek originális ciklusait, átvezető meséit is tartalmazza, felhasználva és részben felújítva a kiváló magyar írók (Rónay György, Jékely Zoltán stb.) fordításait is.

A Karácsonyi éneket Dickens 1843-ban írta. A tanmese főhőse a "szipolyozó, zsugori, markoló, kaparintó, kapzsi vén bűnös", Scrooge üzletember, akinek még a karácsonyról is az a véleménye, hogy "minden hülyét, aki vidám karácsonyt szajkóz, tulajdon pudingjában főzetnék meg és magyal-ággal átszúrt szívvel temettetnék el".

A szép kiállítású, Rusz Lívia erdélyi grafikusművész különleges rajzaival illusztrált kötet egyedülálló értéket képvisel a magyar irodalomban: Tamási Áron eddig főként prózai művekből megismert életművét a legszebb erdélyi mesehagyományokra épülő, ízes magyar nyelven előadott, egyéni humorral átszőtt, fordulatos cselekményű mesetörténeteivel egészíti ki.

A kötetbe foglalt mesék "egytől egyig a szeretetről szólnak, arról az érzésről, amelyből legnagyobb hiány van a mai világunkban" - írja a kötet meséit értő gonddal és nemes szándékkal válogató Boldizsár Ildikó. Az elalvás előtti olvasásra szánt mesék mindegyike a szeretet fontosságának, hiányának vagy éppen boldogító jelenlétének megrendítően szép tolmácsolása.

A létezés alapállapota a boldogság, ezt a gyerekeknél ösztönösebben, jobban szinte senki sem képes átérezni. A felnőttek sokszor csak áhítoznak a boldogság után, de olyan őszintén, miként a gyermekkorban, a későbbi élet során sokan már nem tudják átérezni.

Az irodalomtudomány értelmezésében a műmese nem egyszerűen csodás-fantasz­tikus elemekkel tűzdelt vagy épp reális motívumokra épülő történet, hanem filozófiai mélységeket is föltáró epikus alkotás, amely voltaképp tanító példázata egy elvont gondolatnak, valamely erkölcsi tételnek, eszmének, mondanivalónak.

Macskavárról és az ott fészkelő sasokról szóló legenda akkor kapott szárnyra, amikor Mátyás uralkodása idején a csehek garázdálkodtak Felső-Magyarországon. Ide vonultak harcolni a macskavári urak bevonásával a király katonái, ennek okán a Macskavári uraság egyedül leányára, Margitra – meg az öreg toronyban fészkelő sasokra – bízhatta a vár őrzését.

Az igényes kivitelű, szemet gyönyörködtető válogatás négy klasszikus, tanulságokat sem nélkülöző mesét tartalmaz. Wilhelm Hauff különleges hangulatú, fordulatos történetei egzotikus tájakra invitálják az olvasókat. A sivatagon áthaladó karaván időnként megáll egy-egy pihenőhelyen, ahol aztán az utazók – hogy elűzzék unalmukat – érdekes történeteket mesélnek egymásnak.

A gyermekirodalom klasszikusait felvonultató, igényes kivitelezésű sorozat újabb darabja is Szegedi Katalin csodaszép, hangulatos, meleg tónusú rajzaival látott napvilágot. A főhős, a Fekete-erdőben élő, félárva szénégető ifjú, Munk Péter változtatni szeretne a sorsán. Útnak indul hát, hogy nyomorúságos életét megváltoztassa, és meggazdagodjon.

A békés természetű, vidám Sanyi manót kíváncsisága, szeleburdisága, ártalmatlan tréfái olykor rémes kalandokba sodorják. Egyik alkalommal darázs nénit haragítja magára, mert seprűjével fölbolygatja a békésen szundikáló darazsak nyugalmát (A darázs néni), másik alkalommal a vasorrú bába áll bosszút rajta, amiért elemeli drágakőként ragyogó hamuját (A vasorrú bába drágakövei).



Kérdezd
a könyvtárost!