ifjúsági regény

Nagy Katalin első ízben 1974-ben kiadott, Intőkönyvem története című ifjúsági regényét eddig hét nyelvre fordították le, és sikeres tévéfilmet is készítettek belőle. Főszereplője Melinda, hetedik osztályos tanuló, aki nagyszüleinél nevelkedik Tiszaáron.

Maya – miután balesetben elveszíti szüleit – apai nagyanyjánál, Agnesnél lakik. A nagymama a kislány édesanyját hibáztatja a bekövetkezett tragédiáért, ezért még csak felidézni sem hajlandó az emlékét.

Balázs Ágnes a Pöttyös könyvek népszerű sorozatában megjelent ifjúsági regénye a kortárs gyerekirodalom világából teljességgel hiányzó fontos társadalmi kérdést feszeget: mi lesz a sorsa annak a csonka családban nevelkedő, cigány kislánynak, aki egyik pillanatról a másikra magára marad, apját nem ismeri, és mit sem tud származásáról?

Hortensia nem szokványos családban él.

Az iskola nagy eseményre készül, álarcosbál lesz, és ez mindenkinek fontos, izgalmas esemény, de a főszereplő, Kriszti számára különösen. A bálra készülőben és a bál folyamán egész addigi életét átgondolja. A harmadik személyben elmondott, de végig Kriszti szemszögéből ábrázolt történet azt az átmenetet mutatja be érzékeny pszichológiával és lélekismerettel, ahogyan Krisztiből nagylány lesz.

Az Andersen-díjas író regényében a mese és a krimi műfaji elemeit ötvözi. Az izgalmas történet címszereplője, Agnes Cecilia egy titokzatos porcelánbaba, "aki" kulcsfigurája lesz a történetnek. Nora és szülei új házba költöznek, ahol egyre furcsább, már-már kísértethistóriába illő történések zavarják nyugalmukat.

A francia kisváros, ahol Viktória él, nem tűnik ki semmi érdekességgel. Az eseménytelen hétköznapok unalma elől a kislány olvasmányai álomvilágába menekül: elképzeli, hogy indiánok lapulnak a ruhásszekrényében, vágtató bivalycsordák, vadlovak üldözik, félelmetes kalózokkal párbajozik vagy bátor lovagok védelmezik a vadállatokkal, medvékkel és oroszlánokkal vívott csatái során.

Szabó Magda leányregényei a műfaj legjobbjai közé sorolhatók; olvasmányos cselekményvezetés, plasztikus alakformálás, színesen, hitelesen megfestett környezetrajz jellemzi őket.

A címszereplő kiskamasz leány édesanyja, Joseph Rosta 1937-ben vándorolt ki Magyarországról, s egy észak-franciaországi bányászfaluban, Tréparsville-ben telepedett le családjával. Lánya, az értelmes kis Jeanette francia állami iskolába jár, bár nem nagy kedvvel; osztálytársai sem túlzottan kedvelik, "vörös Rostá"-nak csúfolják. A kommunista Joseph Rostának is hiányzik a hazája.

Gergő törött lábú gólyához jut, amely sok gond és öröm forrása lesz. Meg kell gyógyítania, gondoskodnia kell a védelméről, és etetnie kell. Ám odaadó ápolásának legszebb jutalma az a pillanat, amikor repülni taníthatja a gyógyult madarat, és büszkén végigsétálhat vele a falun.

A természet- és emberszeretetéről ismert író kiemelkedő jelentőségű ifjúsági regénye a Zala és a Balaton találkozásánál elterülő természetvédelmi körzetbe kalauzolja olvasóit. A két hetedikes fiú itt a tüskevár körüli nádasban, mocsárban, erdőben tölti nyári vakációját, Matula, az öreg csősz felügyelete alatt.

A korábban drámákkal jelentkező kortárs író ezúttal ifjúsági történetet írt. Az izgalmas fordulatokban bővelkedő, pergő cselekményű, fantasy-elemekkel tarkított kalandregény főhőse, a tizenkét éves Marcó, aki mindig is királyi testőr szeretett volna lenni, kishúgával elindul Tükörvárosba, hogy megvalósítsa régi álmát, és megfejtse származásának titkát.



Kérdezd
a könyvtárost!