elbeszélés

A kötet kuriózum a Tanár úr kérem kiadástörténetében, ugyanis szövegében és illusztrációi tekintetében egyaránt az 1916-os kiadást követi.

A tizenöt humoreszk füzére (1916) Karinthy egyik legzseniálisabb, legnépszerűbb műve. Nemzedékek kacagtak harsogva a rossz tanuló feleletén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán, a tornaóra szörnyűségeit átélő álmain, szállóigévé vált az "eladom a könyvem", "lógok a szeren", "röhög az egész osztály".

Móra Ferenc sokadik válogatott novelláskötete a Remekírók diákkönyvtára című sorozatban, Móricz Zsigmond előszavával jelent meg. A novellákat kötetbe válogató Fodor Irén három ciklusba (Úri kalap, Mihály folyamatbatétele, A herepfedény) rendezte az anyagot. Az elbeszélésfüzér tündéri, könnyes-mosolygós gyerektörténetekből, és Móra néhány történelmi tárgyú írásából áll össze.

Négy drámát, vagy legalábbis négy drámai formájú szöveget tartalmaz a kötet.

A kisregények ihletett, vallomásos írások, melyek Fekete István rejtett lírai önéletrajza egy-egy epizódjának is tekinthetők. A Cönde a szülőfalu gyermekkori világát kelti életre, a Kácsalja szelíd patakjával, madaraival.

Komjáthy István, a neves néprajzkutató somogyi gyűjtésének betyártörténeteiből húszat választott ki és írt újra Dóka Péter, az Utószó tanúsága szerint „egyszerű, tiszta mondatokban megfogalmazva”, kiegészítve a hiányos mondatokat, bekezdéseket.

Az erdélyi költő életművéből ad gazdag válogatást az igényes kivitelezésű kötet, melyet Kürti Andrea és Sipos Gaudi Tünde színes, mozgalmas illusztrációi kísérnek.

Tizenkét gyerek egyes szám első személyben elmesélt története olvasható Mészöly Ágnes kötetében. Szereplői nagyon sokfélék, más-más körülmények között élnek, közülük többen csonka családban.

A szerző korábbi kötetéből (Matyi és Sári az iskolában) megismert gyerekek izgalmas, vidám kalandjai a nyári szünetben is folytatódnak. Főhőseink a tervek szerint vakációra indulnak: Sári a nagyszüleihez vidékre, Matyi pedig a szüleivel Olaszországba.

Fekete István regényeiből ismert szereplők, Kele, a gólya, Hú, a fülesbagony, valamint Csí, a fecske bukkan fel a kötet megkapóan szép elbeszéléseiben. Csí felesége megbetegszik, így nem tud társaival elrepülni, amikor eljön az idő. Csínek el kell hagynia párját, hiszen ez a törvény.

Tamási Áron gyűjteményében huszonegy mese található. Az ízes nyelven elbeszélt történetek a székely mesevilág különböző alakjait mutatják be: az eszes székely legényt, az ördögöt, a furfangos kereskedőt, a csinos menyecskét. A kötetben a címadó mesén kívül olvashatjuk a Gombás székely, Harmat és vér, Szerencsés Gyurka vagy a Sóvidéki társasjáték című mesét.

A páros kötet első darabjában (Örülj, hogy fiú) megszólalt az a mama - aki bár lányt szeretett volna - fiút hozott a világra. Elmondta az érveket, amelyek "meg­vigasztalták". A "társkötetben" természetesen más a nézőpont: ami ott érv volt, az itt ellenérv.



Kérdezd
a könyvtárost!