8

Astrid Lindgren gyermekkönyveiben színre lépő rosszcsont kisfiú, Juharfalvi Emil naplót vezetett, amelyben különböző csínytevéseiről számolt be.

Az Astrid Lindgren gyermekkönyveiben színre lépő rosszcsont kisfiú, Juharfalvi Emil naplót vezetett, amelyben különböző csínytevéseiről számolt be.

A Danny a szupersrác című regényben az angol születésű amerikai író voltaképpen egy apa-fiú kapcsolatot tár az olvasó elé, méghozzá egyedülállóan a gyerekirodalomban. Danny a benzinkút és az autószerelő műhely szomszédságában álló lakókocsiban él kettesben édesapjával, aki fokozatosan bevezeti fiát az autószerelés rejtelmeibe éppúgy, mint egyéb felnőtt foglalatosságokba.

Csilicsala bácsi foglalkozására nézve varázsló, a bajba jutott gyerekek gyámolítója és őrzője, akinek mindig bőven akad dolga. Török Sándor lazán összefüggő történeteinek állandó főszereplője, Balogh Gyuszi is lépten-nyomon valami kalamajkába keveredik. Egyszer becsúzlizza a tanári szoba ablakát, máskor csavargásával ejti kétségbe a családját.

Barnabás és öccse, Jenci szülei tizenkettedik házassági évfordulójuk alkalmából Velencébe utaznak. A gyerekek felügyeletét a nagyszülők, Szalai tata és Ili mama veszik át, de társaságukban nagyon unalmasnak ígérkezik a nyár. Ám hamarosan fülükbe jut a hír: ellopták az állatkerti zsiráfcsalád legfiatalabb tagját, a megtalálójának hárommillió forint jutalom jár.

Az elsősorban kiskamasz fiúknak szóló „futballtörténet” a tizenéves stockholmi kisfiú „focikarrierjéről” szól. Douglas, becenevén Dogge egész nap a lakásukhoz közeli grundon focizik barátaival. A banda tagjai igencsak jól bánnak a „bőrrel”, ám a város legjobb focicsapatát meg sem közelítik a játékukkal.

A kirchbergi internátusban a tanulók karácsonyi vakációra készülnek. Előtte még előadják a regénnyel azonos című színdarabot, s ahogy az a szünidő előtti felfordulásban lenni szokott, különféle bonyodalmak támadnak. Az ellenséges csapatot alkotó reáliskolások elfognak egy fiút, s elégetik a dolgozatfüzeteket, ezért kitör a "háború".

Az újabb "Nicolas történetben" a címszereplő közel nyolcvan, újabb kalandjáról olvashatnak a gyerekek. Nicolas és barátai, Geoffroy, Rufus, Eudes, Alceste és Joachim ismét képtelen és már-már az abszurditásig fokozott bonyodalmakba keverednek. Bandába szerveződnek, hogy a "kegyetlen" tanítónővel szemben szervezetten tudják felvenni a harcot.

1960-ban látott napvilágot első ízben a francia író és rajzoló társa pompás diákregénye, amelyet azóta újabb és újabb történetek, folytatásnak tekinthető epizódok egészítettek ki. Az egyes szám első személyben írt mű krónikása maga a kis Nicolas. Az ő naiv, őszintén gyermeki tekintete nyomán elevenedik meg közvetlen és távolabbi környezete: az iskola, a játszótér, a családi otthon világa.

Adamik Zsolt mesehősei kinézetre, akárcsak a történelmi múlt valóságos kalózai, „rettentőek”: falábuk van, kezüket kampó helyettesíti, fél szemük fekete kendővel átkötve és hajóikon ott lebeg félelmetes címerük, a halálfejes zászló.

Bár a világirodalom klasszikus meséit, népmeséit nemre való tekintet nélkül, fiúk és lányok egyaránt szívesen hallgatják, mégis örvendetes ez a válogatás, amelynek összeállítója, Boldizsár Ildikó nagy hozzáértéssel választotta ki a világ népmesekincsének azokat a kínai, szász, tunguz, norvég, orosz, török, kazak, üzbég, brazil, belga, manysi, magyar darabjait, amelyek a férfias helytállásról, a

A tizenéves Greg Heffley, azaz „ropi” naplója 2007-es első megjelenése óta világsikert aratott. A sorozat kötetei mind a külföldi, mind a hazai könyvpiacon a legkeresettebb könyvek listájának élén állnak. Nem véletlenül.



Kérdezd
a könyvtárost!