7

Finy Petra 4-7 éves gyerekeknek készült, az óvodás korúak egy-egy jellemző problémáját (rossz alvás, rossz evés) feldolgozó sorozatának (Lámpalány meséi, Bögre úr meséi) legújabb tagja a rosszalkodás, a csínytevés kérdését járja körül.

Gyulai Pál író, költő, kritikus a kiegyezés utáni időszak magyar irodalmának vezéralakja fél évszázadon keresztül gyűjtötte a magyar népköltészet remekeit. Ezekből olvasható egy “színes csokorra" való a kötetben. A klasszikus meséken kívül, gyermekeknek szóló népköltészeti remekek is olvashatók az írások között.

Krúdy Gyula ifjúsági és meseírónak legalább annyira rendhagyó jelenség, mint regény­szerzőnek vagy novellistának. Krúdy a gyerekeknek sem mesél másról, mint a felnőtteknek, hangneme, írásmódja itt is megőrzi azt az álomszerűséget, az idővel való sajátos bánásmódot, az anekdotikusság újfajta értelmezését és gyakorlatát, a történet feloldásának technikáját, amelyek "felnőtt" munkáit jellemzik.

A török népmesék világa nagyon sokban hasonlatos a magyarokéhoz. Itt ugyan király helyett szultán van, "de a szultánnak is három fia van, s a három közül itt is a legkisebb a legbátrabb és a legbecsületesebb" - olvasható a kötet utószavában.

A mese Elik, az eszkimó kisfiú vadásszá avatásának kalandos eseményeit meséli el. Elik tízéves és leghőbb vágya, hogy a hétköznapi gyermekmunkákat félbehagyva végre vadász legyen. Az igazi vadásztudomány (vastag kesztyűben íjjal lőni, szigonyt hajítani) elsajátítása azonban időt, kitartást és nem utolsósorban bátorságot kíván.

Adamik Zsolt mesehősei kinézetre, akárcsak a történelmi múlt valóságos kalózai, „rettentőek”: falábuk van, kezüket kampó helyettesíti, fél szemük fekete kendővel átkötve és hajóikon ott lebeg félelmetes címerük, a halálfejes zászló.

Bár a világirodalom klasszikus meséit, népmeséit nemre való tekintet nélkül, fiúk és lányok egyaránt szívesen hallgatják, mégis örvendetes ez a válogatás, amelynek összeállítója, Boldizsár Ildikó nagy hozzáértéssel választotta ki a világ népmesekincsének azokat a kínai, szász, tunguz, norvég, orosz, török, kazak, üzbég, brazil, belga, manysi, magyar darabjait, amelyek a férfias helytállásról, a



Kérdezd
a könyvtárost!