6

Boldizsár Ildikó már több tematikus kötetével bizonyította, hogy kitűnő érzékkel, biztos kézzel, értő szemmel válogat a népmesékből. Mostani tündérmese-válogatása a mintegy négyezer lejegyzett magyar tündérmeséből huszonhármat ad közre, részint olyanokat, amelyek mindenképp megérdemelték az "újrafelfedezést", részint pedig olyanokat, amelyek valamilyen oknál fogva éppen ma lehetnek aktuálisak.

A szép kiállítású gyűjteményes kötet Nemes Nagy Ágnes gyermekverseit tartalmazza. A nyolc ciklusba (Budai utca, Madarak, Gyerekek, Bors néni könyve, Mondókák, Jeromos, a remeterák, Hol jártál? A zöldkezű) rendezett gyermeklírai darabok más kiadásban többnyire már olvashatók voltak.

Az erdélyi születésű költő 1970-es években született gyermekverseit tartalmazza az igényes kivitelű kötet. Mi is jellemzi ezeket a költeményeket? Lázár Ervin ajánló sorait idézve: „Játék, sziporka, szellem!” Különféle állatokról szólnak ezek a remek ritmikájú versek, többek között éhes szöcskéről, torzonborz borzról, hiú hiúzról, fogfájós vaddisznóról és cápáról.

Kelemen István könyve kedvet ébreszthet minden édesapában az esti meséléshez, a történet igazi varázsát az adja, hogy „Apa mesél”. A népmesei motívumok felhasználásával lányai szenvedélyes fagylaltszeretete köré szőtt ízig-vérig mai mese főszereplője a csodaszép, szöszke királylány, Ludmillácska, aki egy napon a háromfejű sárkány fogságába esik.

A Kun Fruzsina rajzaival illusztrált, szép kivitelű, Boldizsár Ildikó válogatásában készült, tartalmában is igényes gyűjtemény az orosz népmesékkel ismerteti meg a meseszerető gyerekeket. A negyvenhárom mese kiválasztásánál nemcsak a műfaji sokoldalúságnak, a mesék üzenetének jutott fontos szerep.

zuzi, a kismacska Franciaországban egy kis tengerparti faluban élt egy halász és négy fia társaságában. Nagyon jól érezte magát a családban, szívesen játszott a fiúkkal, de különösen azt szerette, amikor a négyéves Gabi a megszokottól eltérően visszafelé, a farkától a feje felé simogatta.

A kitűnő erdélyi magyar író kötete híradás egy távoli világból. Versei az erdélyi havasok téli világát idézik meg. Azt a tájat, ahol az erdőrengeteg mélyén, a porzó havon életéért küzd a szarvas (Hallgat az erdő), az Olt vizének mélye nagy csukákat rejteget (Csukástó), és téli estéken sok házacskában jár a guzsaly (Fonogat anyóka).

Az évszakok örök körforgása, az esztendő hónapjai adnak keretet a reprezentatív állatmese-gyűjteményhez, melynek több száz - általában rövid - történetéhez színes rajzok kapcsolódnak, elmélyítve a mesék eseménysorát, nyomatékosítva mondandóját.

Andrew Lang gyermekregényét még 1984-ben fordította magyarra Göncz Árpád, és vélhetően ez a remek „átültetés” is hozzájárul majd a történet sikeréhez, amelyből kiderül, hogy uralkodónak lenni igencsak embert próbáló feladat.

Csukás István gyermekverseit már ugyanúgy nemzedékek zárták a szívükbe, mint népszerű meseregényeit, ifjúsági regényeit. A most megjelent, Falcione Sarolta színes, hangulatos, kedves rajzainak sokaságával illusztrált verseskötet az író korábban már itt-ott megjelent, önállóan vagy versantológiákban szerepelt legnépszerűbb, legkedveltebb gyermekverseit gyűjti csokorba.

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

Az eredetileg 1972-ben megjelent fordulatos regény főszereplői nyulak, akik új otthon alapítására vállalkoznak. A szerző aprólékosan kidolgozott világot épített fel a tapsifüleseknek, akiknek saját nyelvük, törvényeik, mitológiájuk van. A legapróbb nyúl, Vakarcs látnoki képességekkel bír, megérzi, hogy a nyúltanyát óriási veszély fenyegeti, ám a főnyúl, Threarah hallani sem akar erről.



Kérdezd
a könyvtárost!