4

„Éj-mélyből fölzengő – csing-ling-ling – száncsengő. Száncsengő – csing-ling-ling – tél csendjén halkan ring.” Weöres Sándor születésének századik évfordulója alkalmából állított ki a Holnap Kiadó egy válogatást a költő gyermekverseiből.

A televízió rajzfilmsorozata alapján készült, színes rajzokkal gazdagon illusztrált kötet lapjain a dolgos tyúkanyó, Kotkoda és a lustálkodásra hajlamos hebehurgya kakas, Kukori humoros történetei elevenednek meg. Az öt mesében főhőseink számtalan izgalmas kaland részesei lesznek.

Krúdy Gyula ifjúsági és meseírónak legalább annyira rendhagyó jelenség, mint regény­szerzőnek vagy novellistának. Krúdy a gyerekeknek sem mesél másról, mint a felnőtteknek, hangneme, írásmódja itt is megőrzi azt az álomszerűséget, az idővel való sajátos bánásmódot, az anekdotikusság újfajta értelmezését és gyakorlatát, a történet feloldásának technikáját, amelyek "felnőtt" munkáit jellemzik.

A török népmesék világa nagyon sokban hasonlatos a magyarokéhoz. Itt ugyan király helyett szultán van, "de a szultánnak is három fia van, s a három közül itt is a legkisebb a legbátrabb és a legbecsületesebb" - olvasható a kötet utószavában.

Kányádi Sándor ebben a kötetében több felnőtt és gyermekirodalmi műfajt ötvöz: novellafüzérnek is tekinthető, olyannak, amelyet egységbe fog főszereplőjüknek, az óvodás kisfiúnak személye; regénynek is, amely egy, a kutyákat igencsak szerető, kedves kis lurkó örömmel és bánattal teli életének történetét beszéli; mesének is, amely valóságos eseményekről ad varázsos képet.

Idilli színhelyen, mesebeli tájon szeretetre méltó lények élnek. A buksi fejű mosómedve, Coci, a hőlégballonjával vitorlázó Vakond Vince és a többiek a Fenyves erdő lakói. Mindnyájuk kedvence a Kék Kisvonat, amely - Bajusz Berci, a délceg mozdonyvezető irányítása mellett - ezúttal új utakra viszi pajtásait. Milyen egy új vasútvonal megnyitó­ünnepsége?

A címszereplő, Kobak - mint afféle igazi kisfiú - sok mindennel foglalkozik: napot rajzol, zenét hallgat (Mondóka mese), piros labdával sétára indul (Labda-mese), és ha kedve támad, akár tornyot is épít Katinkával (Tornyos-mese). Gondolataiban nagyon nagy szerep jut az autónak, traktornak, és a vízipisztolynak is.

Varga Katalin hosszabb lélegzetű verses meséje - sok színes rajz társaságában - kis Bence egy napját eleveníti meg. Ez a nap azonban nem akármilyen; a hét ékessége, a vasárnap, amikor a zümmögő háztartási gépek között apa jár fürgén, és amikor anya a finom­ságokat rejtő, pöfögő fazekak fedőjét emelgeti, aztán kirándulnak az állatkertbe meg a park hintáihoz.

Mihez kezdhet egy kis mackó a játékboltban, ha társai már mind gazdára találtak, csak őt nem vitte haza senki? Nyuszogó nyúl, akiben a kis mackó csakhamar igaz barátra lel, lekonyuló füle miatt elnevezi Füleskének a játék macit, aki ezek után csakhamar gazdára lel.

A kortárs írók (Nádori Lídia, Berg Judit, Kocsis Péter, Lackfi János, Lőrincz Judit Lívia, Czigány Zoltán, Finy Petra, Kiss Ottó stb.) tollából született mesék a kisfiúk többségének legkedvesebb játékát, a kocsit helyezik történetük középpontjába, amelyek - akár a szovjet autógyártás legendás darabjáról, a család életét végigkísérő Zápor Jóskáról, akár a Vakond híres-nevezetes kisutójáról, vagy

Kiss Ottó mesekönyveiben általában az érzelmekre esik a hangsúly, ritkán ír általa megélt gyerekkori élményekről. Ám az Ati repülni tanul című kötet megjelenésekor készített interjú során úgy nyilatkozott, ez alkalommal kivételt tett: valós, saját gyerekkori élményét „mentette át” a mesébe. Miként válik valóra egy gyerekkori álom?

A színes, képes mesekönyv első története a Sárga Kisvonatot, a mindig tettre kész kis gőzpöfögőt és barátait mutatja be. A színhely a Napsütötte erdő, és a meséből megtudható, mi történik akkor, ha híres utasokat szállít a kisvasút egy hangversenyre, de a talpfákra kidőlt fatörzs zuhan. A szép táj más arculatát mutatja A titokzatos alagút című mesében.



Kérdezd
a könyvtárost!