14

A Honti Rezső fordította kötet az író klasszikus értékű öt indián tárgyú regényét, a Bőrharisnya-történeteket tartalmazza, melyek közös főhőse Natty Bumppo, a delavár indiánok között nevelkedett, értelmes fehér fiatalember. Az első könyvben - Vadölő - a fiatal vadász első ízben jár "harci ösvényen". Ekkor lő először emberre - önvédelemből -, s haldokló ellenfele nevezi el Sólyomszemnek.

Károly egy kevésbé figyelmes szemlélő számára nyúl, pedig ő lelke mélyén egy valódi kutya. Ebből a kettősségből fakadóan sehol nem találja a helyét, s nekünk, olvasóknak – akik a papír másik oldalán vannak – panaszkodja a sehová sem tartozásának történetét. Habár abban is néha elbizonytalanodik, van e valaki a másik oldalon, hiszen ő csak nagy fehérséget lát.

Bakos Virágtól nyár elején búcsút mondtunk, de szeptember közeledtével újra ízelítőt kaphatunk kissé rendhagyó családja mindennapjaiból. Édesapja standupos karrierje újra felfelé ívelni látszik, s ezzel egy időben az elfogyasztott üveg borok mennyisége csökkenni. Virág nővére, Vera is kihevert előző szerelmi csalódását, de lassan újra gomolyogni kezdenek felette a sötét felhők.

Bakos Virág élete nem a megszokott tizenöt évesek élete, de a családja sem a megszokott apuka, anyuka, testvérek klasszikus modellje. Édesanyját alig ismerte, még egészen kicsi volt, mikor elveszítette, s ennek következtében édesapja sem tudta neki azt a támogató közeget biztosítani, amire szüksége lett volna.

A Dursey család feje örökösen attól retteg, hogy feleségének nővére, aki a semmirekellő Potterhez ment férjhez, egyszer csak megjelenik az előkelő Privet Drive-on, rontva ezzel a család jó hírét. Ám egy napon, ha ugyan nem is az egész Potter család, de gyermekük, Harry mégiscsak a Dursley-ház vendége lesz, mégpedig - legalábbis ekkor úgy tűnik - örökre.

Kipling a diákélet, a kamaszkor világát idéző, először 1899-ben kiadott világhírű regényét önéletrajzi emlékek alapján írta: 1878 és 1882 között Devonshire-ben ő maga is egy katonai pályára előkészítő bentlakásos intézet növendéke volt.

A skóciai származású Grant kapitány vezérelte "Britannia" a Csendes-óceán egyik lakatlan szigeténél hajótörést szenved. A katasztrófát csak a kapitány és két matróza éli túl. Akárcsak Defoe Robinsonja, ők is a szerencsétlenül járt hajóról megmentett anyagokból teremtik meg életben maradásuk feltételeit. Egy palackban három nyelven írt segélykérő levelet helyeznek el, és a tengerbe dobják.

1912-ben jelent meg először Pergaud regénye, amely – annak ellenére, hogy szerzője előszavát azzal kezdi, hogy műve nem kisgyermekeknek és nem is ifjú szüzeknek szól – Franciaországban olyasféle ifjúsági alapkönyvnek számít, mint nálunk A Pál utcai fiúk. A fordulatos történet a 19. század végére, a vidéki-paraszti Franciaországba kalauzol bennünket.

George szülei nem voltak hívei a modern újításoknak. Tiszta, egyszerű életet akartak élni, minden ruhájukat kézzel mosták, nem volt autójuk, telefonjuk, és gyertyával világítottak a házban, hogy egyáltalán ne kelljen elektromos áramot használniuk. George azonban a világon mindennél jobban szeretett volna egy számítógépet.



Kérdezd
a könyvtárost!