11

A mára már klasszikussá vált „Csutak történetek” első darabja a nagy képzelőerővel megáldott kisfiú, a címszereplő Csutak és a lakókerületükben talált szürke ló történetét meséli el lírai elemekkel gazdagon vegyítve. A kisfiú leghőbb vágya, hogy a kerületben lakó korabeli gyerekek csapatába beilleszkedjen.

A kisregények ihletett, vallomásos írások, melyek Fekete István rejtett lírai önéletrajza egy-egy epizódjának is tekinthetők. A Cönde a szülőfalu gyermekkori világát kelti életre, a Kácsalja szelíd patakjával, madaraival.

A Copperfield Dávid egyes szám első személyben megírt regény. Ez is erősíti önéletrajzi jellegét, hiszen Dickens - nem is túlságosan áttételesen - a chathami boldogságot, a londoni magántanodát, a pasztagyárat, a kóborlás éveit: a küzdelmes és boldog gyermekkort álmodja vissza Dávid történetében.

A kismasz Jimbo gyakran elblicceli a tanulást, de azért azt túlzásnak tartja, hogy ezért tanárai kisegítő iskolába küldjék. Legjobb barátjával, Charlie-val elhatározzák, hogy kiderítik, igaz-e hír, ezért kihallgatják a tanárok beszélgetését. Jimbo áthelyezéséről nem esik szó, de az értekezlet után két tanáruk ott marad és a fiúk döbbenetére, teljesen érthetetlen nyelvű társalgásba kezdenek.

A szívszorítóan szép ifjúsági regény történetének, színhelye egy amerikai kisváros az 1930-as években. Főszereplője Bud, az árva néger kisfiú, aki hatéves korában elvesztette édesanyját. A nevelőotthonban élő gyermek elhatározza, hogy megkeresi sohasem látott apját, egy az édesanyjától rámaradt, és igencsak nagy becsben tartott régi plakát alapján.

A címszereplő magatartása mindenben megfelel ragadványnevének. Nem tanul, osztálytársaival állandóan kötekszik, verekszik, azt azonban, hogy mennyire szeretne megváltozni, megjavulni, igazi barátokra találni, csak játékállatainak, Nyafinak és Morgónak súgja meg.

A természet, az állatvilág kitűnő ismerőjének népszerű regényei közé tartozó mű egy pumi fordulatos, izgalmakban bővelkedő élettörténete. Bogáncs pásztorkutya, első gazdája az öreg Galamb Máté számadó juhász. Mellette tanulja meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, hűséges, okos és bátor társa lesz a juhásznak.

Fábián Imre jeles mesegyűjtők - Arany László, Kodály Zoltán - kései utódaként Nagyszalontán gyűjtött meséket, melyeket Zöldike királyfi címmel jelentetett meg. Ebből a kötetből azonban kimaradtak közlésre érdemes anyagok - ugyanazon vagy egymáshoz közelálló mesetípusok variánsai -, ezeket tartalmazza a Bihari népmesék című karcsú kötet.

Ha valaki kilencévesen olyan tehetséges, mint North, nem csoda, hogy elege lesz környezetének értetlenségéből. North az Általában Elég Jó Általános Iskola színielőadásán - szűnni nem akaró tapsvihar közepette - Tóbiást, a tejesembert alakítja, igaz, hogy eközben a matematikadolgozata harmatgyengére sikerül, de ezt csak rosszakarói használhatnák föl ellene.

Komjáthy István, a neves néprajzkutató somogyi gyűjtésének betyártörténeteiből húszat választott ki és írt újra Dóka Péter, az Utószó tanúsága szerint „egyszerű, tiszta mondatokban megfogalmazva”, kiegészítve a hiányos mondatokat, bekezdéseket.

A kötetet meséinek gyűjtője, a cigány kultúra jó ismerője, Sáfár Sándor, aki cigány mesemondók szavai nyomán jegyezte le a kötetbe foglalt történeteket. Három mesemondó - Nagy Lajos, Rostás Gusztáv, Makula Lívia - tárta föl a cigányság népmese-világának gazdagságát. A gyűjtés helye Szarvas volt, az 1955-1958-as esztendőkben.

Cécile Aubry ifjúsági regénye egy árva kisfiú és egy kutya barátságának romantikus krónikája. A történet színhelye havasokkal körülvett kis falu az Alpokban. Útban a menedékházhoz szüli meg gyermekét a szerencsétlen sorsú cigányasszony, Sébastien édesanyja, aki belehal a szülésbe. Kisfiának az árvák, a kiközösítettek élete jut osztályrészül.



Kérdezd
a könyvtárost!