11

Wass Albert, az erdélyi magyarság huszadik századi történelmének krónikása a magyar irodalom legnagyobbjai közé tartozik. Útja az erdélyi Válaszút nevű helységből az emigrációba vezetett, itt írta meg két mesekönyvét (Erdők könyve, Tavak könyve) kisfiainak, amelyek ez alkalommal a Kráter Műhely jóvoltából egy kötetben kerültek kiadásra.

A kötet kuriózum a Tanár úr kérem kiadástörténetében, ugyanis szövegében és illusztrációi tekintetében egyaránt az 1916-os kiadást követi.

A tizenöt humoreszk füzére (1916) Karinthy egyik legzseniálisabb, legnépszerűbb műve. Nemzedékek kacagtak harsogva a rossz tanuló feleletén, az iskolából elkéső diák morfondírozásán, a tornaóra szörnyűségeit átélő álmain, szállóigévé vált az "eladom a könyvem", "lógok a szeren", "röhög az egész osztály".

Hector Malot klasszikus ifjúsági regénye 1878-ban jelent meg első ízben, azóta nemzedékek kedvelt olvasmánya lett, nyolcvan nyelvre lefordították, számos alkalommal megfilmesítették, és képregény, rajzfilm, rádiójáték, hangoskönyv és musical keretében is megismerhették az ifjú olvasók a hányatott sorsú „talált gyerek”, a bátor kis Rémi fordulatokban gazdag életútját.

A szívszorító történet főszereplője, a tizenegy éves Alex édesapjával közösen a fallal körülvett varsói zsidó negyed lakója. A gettó kiürítésekor a fiúnak sikerül megszöknie, és - korábbi megbeszélésük alapján - egykori lakóhelyük egyik romos épületének pincéjében talál menedéket.

Móra Ferenc sokadik válogatott novelláskötete a Remekírók diákkönyvtára című sorozatban, Móricz Zsigmond előszavával jelent meg. A novellákat kötetbe válogató Fodor Irén három ciklusba (Úri kalap, Mihály folyamatbatétele, A herepfedény) rendezte az anyagot. Az elbeszélésfüzér tündéri, könnyes-mosolygós gyerektörténetekből, és Móra néhány történelmi tárgyú írásából áll össze.

Az Andersen-díjas írónő legújabb történetében – humorba oltottan - tipikus mai történetet mesél el: miként megy tönkre az egykoron idilli családi élet, és hogyan lehet mindezt gyerekként túlélni. A Poppelbauer család a nagycsaládosok hétköznapi életét éli.

A Szent Péter esernyője Mikszáth egyik legismertebb műve. E kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet valójában egyetlen, igaz, részletesen kidolgozott anekdota arról, hogy valaki akkor is elérheti a boldogságot, ha egy nagy vagyon - mellesleg jogos öröksége - után nyomoz, de helyette a tökéletes szerelmet találja meg.

Varázslatos világba kalauzol a Horgas-szerzőpáros - apa és fia - eredeti fantáziával megalkotott, mitologikus meseregénye. A mű abba a modern regénytípusba tartozik, amelyet a Tolkien-művek és Michael Ende Végtelen története is; a mesés közegben bontakozik ki egy mitikus, zárt, öntörvényű - a valós elemeket líraian és groteszken transzponáló - epikai univerzum.

A tizenéves Laci naplójából ismerheti meg az olvasó a címszereplő kedves családot. Nincs bennük semmi rendkívüli (bár némelyek hóbortosnak tartják őket), úgy élnek kissé zsúfolt kétszobás lakásukban, mint a legtöbb pesti család. Valami mégis megkülönbözteti őket az átlagtól, szeretik az állatokat, növényeket.

Aki hallotta már "élőben" mesélni Berecz Andrást egészen bizonyos, hogy varázslatos személyiségének hatása alá került. Ízes, tájnyelven előadott kacagtató történetei most a Nagykunság és környékének életéről, máig élő múltjáról tudósítanak.

A tizenhárom éves Branwell pár hónapos kistestvérét ájultan találja a gyerekszobában. A baba felügyeletével megbízott fiatal lány, Vivian hívja a mentőket, ám a baleset bekövetkeztéért a fiút teszi felelőssé. Branwell megvédhetné magát a súlyos gyanúval szemben, de a tragédiát követően megnémul.



Kérdezd
a könyvtárost!