10

Kipling a diákélet, a kamaszkor világát idéző, először 1899-ben kiadott világhírű regényét önéletrajzi emlékek alapján írta: 1878 és 1882 között Devonshire-ben ő maga is egy katonai pályára előkészítő bentlakásos intézet növendéke volt.

Andrea mindig a szobájában álló öreg szekrény tetején keres menedéket, ha valami bántja. Ott köt ki azon napon is, amikor bemutatják neki Médit, a Svájcba távozott apjukkal élő legidősebb nővérét, aki egyáltalán nem nyeri el Andrea tetszését: „Csupa kivasalt szalag az egész dagadt lány!”- összegzi kétségbeesetten első benyomását.

A bátor Faragó Laci és a "kisokos" Radó ötödikesek, és néhány dologban különböznek ugyan, de mindketten szeretnének "elhajózni" a hétköznapokból - egy vidám, színes, felejthetetlen nyaralásba. Rátalálnak Ramónára, a korhadozó bárkára, ami évek óta Dunaszigetiben, egy öbölben várja a jobb napokat. A két barát kiharcolja, hogy - mint az igazi tengerészek - a nyarat a hajón tölthessék.

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

A mulatságos történet középpontjában egy kisfiú, Lajcsi áll, akinek szülei elváltak. A válást a mama kérte, elsősorban arra hivatkozva, hogy férje állandóan külföldön "kószál". A kószálós Apuka, aki kamionos, valóban nem sokat tartózkodik otthon, ám a kisfiú ennek ellenére nagyon szereti őt, és képzeletének ő az első számú hősjelöltje.

A skóciai származású Grant kapitány vezérelte "Britannia" a Csendes-óceán egyik lakatlan szigeténél hajótörést szenved. A katasztrófát csak a kapitány és két matróza éli túl. Akárcsak Defoe Robinsonja, ők is a szerencsétlenül járt hajóról megmentett anyagokból teremtik meg életben maradásuk feltételeit. Egy palackban három nyelven írt segélykérő levelet helyeznek el, és a tengerbe dobják.

1912-ben jelent meg először Pergaud regénye, amely – annak ellenére, hogy szerzője előszavát azzal kezdi, hogy műve nem kisgyermekeknek és nem is ifjú szüzeknek szól – Franciaországban olyasféle ifjúsági alapkönyvnek számít, mint nálunk A Pál utcai fiúk. A fordulatos történet a 19. század végére, a vidéki-paraszti Franciaországba kalauzol bennünket.

Az eredetileg 1972-ben megjelent fordulatos regény főszereplői nyulak, akik új otthon alapítására vállalkoznak. A szerző aprólékosan kidolgozott világot épített fel a tapsifüleseknek, akiknek saját nyelvük, törvényeik, mitológiájuk van. A legapróbb nyúl, Vakarcs látnoki képességekkel bír, megérzi, hogy a nyúltanyát óriási veszély fenyegeti, ám a főnyúl, Threarah hallani sem akar erről.

George szülei nem voltak hívei a modern újításoknak. Tiszta, egyszerű életet akartak élni, minden ruhájukat kézzel mosták, nem volt autójuk, telefonjuk, és gyertyával világítottak a házban, hogy egyáltalán ne kelljen elektromos áramot használniuk. George azonban a világon mindennél jobban szeretett volna egy számítógépet.



Kérdezd
a könyvtárost!