Osiris (Budapest)

Bojtár Endre válogatása az ukrán népmesekincset sokoldalúan mutatja be. A kötet harminchat hosszabb-rövidebb meséje (a háromévesektől a hat-hétévesekig) szinte minden korosztályhoz szól: az óvodáskorban kedvelt láncmesék (A cipó, A kesztyű) mellett állatmesék, tündérmesék, valamint nagyobb arányban tréfás, furfangos mesék egyaránt szerepelnek.

A több mint félszáz mesét tartalmazó gazdag válogatásban olyan jól ismert népmese újraköltött változata ismerhető meg, mint pl. az Ihók és Mihók, A lóvátett sárkány, a Folton folt király, A rest macska vagy a Babszem Jankó.

A szép kiállítású gyűjteményes kötet Nemes Nagy Ágnes gyermekverseit tartalmazza. A nyolc ciklusba (Budai utca, Madarak, Gyerekek, Bors néni könyve, Mondókák, Jeromos, a remeterák, Hol jártál? A zöldkezű) rendezett gyermeklírai darabok más kiadásban többnyire már olvashatók voltak.

A Beszterce ostroma, Mikszáth egyik legnevezetesebb műve, 1894-ben született. Voltaképpen egyfajta magyar Don Quijote-történet. A 19. század vége táján az egykori Észak-Magyarországon élő, előbb csak hóbortos, később mindinkább elboruló elméjű főnemes a rohamosan kapitalizálódó társadalom kellős közepén egy darab középkort varázsol maga köré.

"A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel" - olvasható az ifjúságnak szánt kötet előszavában. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiak (1880) és A jó palócok (1881).

A Toldi-trilógia Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása, amelynek első két, önálló darabját tartalmazza a kötet. Az előbb keletkezett Toldi (1846) népies elbeszélő költemény.

A kötet kuriózum a Tanár úr kérem kiadástörténetében, ugyanis szövegében és illusztrációi tekintetében egyaránt az 1916-os kiadást követi.

Lázár Ervin állattörténetei két nagyobb fejezetbe rendeződnek a kötetben. Az első hosszabb terjedelmű írás - Öregapó madarai címmel - a hétköznapi falusi élet egyszerű, tiszta, világos valóságába visz el. Központi alakja a mindentudó idős bácsi, aki mindig a faluban élt, így mindent ismer annak történetéről és élővilágáról.

Pilinszky János 1949-től nem publikálhatott, az irodalmi élet perifériájára szorult. Ekkoriban verses meséket írt; a meséket tartalmazó kötetével lépett a kényszerű hallgatás után 1957-ben először a nyilvánosság elé (Aranymadár).

Örömteli tény, hogy - fél évszázados szünet után - újból lehetőség nyílik Sebők Zsigmond varázslatos mackó-regényei olvasására. Lelkes hívők, elítélő kritikusok egyaránt akadtak az író értékelőinek táborában. Elsősorban persze most is a gyerekolvasókra vár a döntés, hogy maradandó olvasmányélményeik közé sorolják-e Dörmögő Dömötör történeteit.



Kérdezd
a könyvtárost!