Magvető (Budapest)

Orbán Ottó rövid, mondókaszerű, ritmusos gyermekversei a kisgyermek érzelem- és gondolatvilágát tükrözve többnyire a világ rejtelmeiről - növényekről, állatokról, játékokról és távoli országok elképzelt életéről - szólnak. Néhány kedves versében lányain, Eszteren és Katin keresztül megélt, az édesapának kedves jelenetek, helyzetek, élmények kelnek életre.

Az író három regénye kapott helyet a válogatott munkáit megjelentető sorozat mostani kötetében. A felnőttek idegesek című regény főhőse a kiskamasz korban lévő Bogos Fülöp, akinek naplójából családja felnőtt tagjainak éles kritikával megrajzolt képe kerekedik ki. A Bimbi tábornok című kalandmese valójában szatirikus példázat.

A kötet Darvasi László a Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború című meseregényének folytatása, amelynek előszavában a szerző feleleveníti az első könyvet, elősegítve az új olvasóknak a történetbe való bekapcsolódást. Az új részben a Nagy Tökfőzelékháborút követő békés időszak véget ér, a gonoszok ismét Kavicsváros uralmára törnek.

Darvasi László meseregényének színhelye Kavicsvár, a bizurr-mizurr nép lakhelye. Egy napon furcsa kis manócska érkezik a városba, hogy fenekestül felforgassa az addig oly nyugodt kis települést. Ő Trapiti, akinek a nevét gyorsan megtanulja mindenki, ugyanis akivel csak találkozik, azzal trapitizik...

Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti.

Kik azok az emlékfoltozók? Két tündérrigólány, akik meg tudják foltozni az emlékeket. A limonádéhajú és a faodúbarna mindennap várja a postást a segítségkérő levelekkel. Aztán segítenek az öreg rollernek, a tölgyfának meg a fiúnak, hogy azok visszataláljanak gyermekkori emlékeikhez. S mi mindent csinál még a két tündérrigólány?

Az eddig inkább felnőtteket megszólító, József Attila-díjas költő gyerekverseit olvashatjuk ebben a színes rajzokkal kísért kötetben. Főhőse egy érzékeny, magányos, harmadikos kisfiú, aki nagy érdeklődéssel fedezi fel a világot, és miközben megpróbálja azt megérteni, élményeit filozofikusan, ugyanakkor humorosan fogalmazza meg.

Mosonyi Aliz groteszk történetei és Háy Ágnes rajzai nyomán mese­figurákkal népesül be a főváros: a Gellért-hegy gyomrából esténként óriások másznak elő, hogy versenyezzenek egymással a közeli csúszdákon; az Alagútban talált magának lakhelyet az utolsó budapesti sárkány.

A Mandragóra utca 7. szám alatt lakó két jó barát, Ida és Tamara meg vannak győződve arról, hogy minden reggel azért késnek el az iskolából, mert az útjukba eső jelzőlámpát elátkozták, és ezért folyton pirosra vált, amint a járdáról lelépnek; a folyosókon szaglászó hatalmas, barátságtalan kóbor kutya, Hermész pedig valójában információkat szerző kémkutya.

Samuel Czambel és Pavol Dobšinský, két szlovák gyűjtő munkásságából válogatva, a szlovák népmesekincs harminchárom gyöngyszemét mondja újra Závada Pál, rámutatva a két nemzet mesekincsének - közelségéből fakadó – összefonódására, illetve egy-két történetben a magyar és a szlovák mesei hagyományok eltérő, sajátos jegyeire.



Kérdezd
a könyvtárost!