Magvető (Budapest)

Orbán Ottó rövid, mondókaszerű, ritmusos gyermekversei a kisgyermek érzelem- és gondolatvilágát tükrözve többnyire a világ rejtelmeiről - növényekről, állatokról, játékokról és távoli országok elképzelt életéről - szólnak. Néhány kedves versében lányain, Eszteren és Katin keresztül megélt, az édesapának kedves jelenetek, helyzetek, élmények kelnek életre.

Az író három regénye kapott helyet a válogatott munkáit megjelentető sorozat mostani kötetében. A felnőttek idegesek című regény főhőse a kiskamasz korban lévő Bogos Fülöp, akinek naplójából családja felnőtt tagjainak éles kritikával megrajzolt képe kerekedik ki. A Bimbi tábornok című kalandmese valójában szatirikus példázat.

A kötet Darvasi László a Trapiti avagy a nagy tökfőzelékháború című meseregényének folytatása, amelynek előszavában a szerző feleleveníti az első könyvet, elősegítve az új olvasóknak a történetbe való bekapcsolódást. Az új részben a Nagy Tökfőzelékháborút követő békés időszak véget ér, a gonoszok ismét Kavicsváros uralmára törnek.

Darvasi László meseregényének színhelye Kavicsvár, a bizurr-mizurr nép lakhelye. Egy napon furcsa kis manócska érkezik a városba, hogy fenekestül felforgassa az addig oly nyugodt kis települést. Ő Trapiti, akinek a nevét gyorsan megtanulja mindenki, ugyanis akivel csak találkozik, azzal trapitizik...

A Grimm-testvérek műve, a Gyermek- és családi mesék magyarul először 1861-ben jelent meg. Azóta se szeri se száma a magyarításoknak, a mostani Márton László és Adamik Lajos fordítói vállalkozása azonban irodalmunkban előzmény nélküli: a teljes művet fordították le, méghozzá olyan filológiai, nyelvi gondossággal, amelyre még nem volt példa.

Mándy olykor szomorúsággal vegyes, játékos költőiségtől áthatott ifjúsági regényeiben: a Csutak-történetekben az a különleges, hogy nincs bennük semmi különleges. Értékük és népszerűségük magyarázatát éppen ez a paradoxon rejti.

A testvéri kapocs ideális esetben erős szeretetkapcsolatot jelent, ám gyakran konfliktusok forrása is, és viszályt, akár élethosszig tartó harcot is jelenthet. A meseirodalomban mindez megjelenik, egymást eláruló, egymás életére törő testvérekről éppen úgy szólnak mesék, mint összetartó, időnként akár önfeláldozó, egymást mindenáron segítőkről.

A tartalmilag és formailag egyaránt rendkívül igényes, színpompás kötet öt meséjének szereplői között ember- és állatgyerekeket egyaránt találunk. Demeter, a kis denevér ámulva figyeli nap mint nap a madarakat, és minden vágya, hogy ő is madár lehessen. Kalandvágya azonban balesetbe sodorja, és csak a segítőkész gyerekeknek köszönheti megmenekülését, s azt, hogy visszatérhet otthonába.

Az élénk színekben pompázó kis kötet humoros verseinek állatok és különféle mesebeli lények a főszereplői, többek között Leopold, a bivalyborjú, Egon, a kis neonhal, Frigyes, a pók, a Hegyi Zsupsz vagy a Drótszőrű Kaktuszevő. Megismerhetjük a Lápi Trotty természetrajzát, tanúi lehetünk a különféle állatok falatozásának („Mihez kezd a vidra télen? Kipihenem magam, kérem.

Az öreg kisasszony és ugyancsak koros autója kalandjait követhetjük nyomon a vidám, mozgalmas, színes rajzokkal kísért kötetben. Főhőseink bejárják a világot a Rottenbiller utcától Párizson át Moszkváig.



Kérdezd
a könyvtárost!