Kolibri (Budapest)

A gyerekeket egyes szám második személyben megszólító, humort sem nélkülöző kis könyvecskében a látás és a szemüvegesség kérdését járja körül a szerző. Játékos formában ír a rövidlátó nagymamáról, a távollátó nagypapáról, a szemészeti vizsgálatról, a színtévesztésről, és arról, hogy milyen is kisgyerekként szemüvegesnek lenni.

Finy Petra gyerekkönyveinél köztudott, hogy a szokatlan, eredeti gondolatokat mindig élvezetes stílusban, a gyerekek nyelvén, sok-sok humorral és valamilyen neves grafikusművész közreműködésével, gyönyörű kivitelben, színes, elbűvölő képek kíséretében tolmácsolja. Így van ez Egy marék buborék címmel megjelent verseskötete esetében is.

Kegyetlen, disztópikus világban játszódik Sally Gardner ifjúsági regénye. A helyszín a Hetedik Zóna, az Anyaföld számkivetettjeinek, a központi döntéseket megkérdőjelezők, a „másképp nézők” földje, ahol a Kiválasztottak, a „bőrkabátosok” fizikai és lelki bántalmazásokkal, kivégzésekkel és eltüntetésekkel tartanak rendet.

Bár a tíz esztendős legényke, Rév Fülöp nagyon szeret teli hassal a napon heverészni, mégis fölhagy kedvenc időtöltésével és a derék Ádánd lovag szolgálatába áll, hogy a hatalmas tó körüli birodalom, Balatónia szeretett uralkodójának, Csobánc királynak szörnyű betegségére gyógyító növényt szerezzen. A virág azonban igen messze nő, és csak a legderekabb lovagnak nyílik.

A kötet előzményében a tíz esztendős legényke, Rév Fülöp Balatóniában kalandozik (Rév Fülöp. Balatóniai lovagregény), itt találja meg a birodalom egy eldugott zugában Csobánc király betegségét gyógyító virágot.

A szerző két korábbi könyvéből (Torzonborz, a rabló; Torzonborz újabb gaztettei) már jól ismert szereplők, Jancsi és Lackó, a nagymamájuk, Üstöllési parancsnok, valamint Torzonborz, a rabló még egy utolsó történet erejéig visszatérnek. A haramiát szabadlábra helyezik a járási börtönből, és ő rögtön el is megy a fiúk nagymamájához, hogy bocsánatot kérjen korábbi gaztettei miatt.

A Népmesekincstár hét kötetes sorozatának igényes kivitelezésű első darabja legkisebbeknek szóló népmeséket tartalmaz a világ minden tájáról, szakértő válogatásban. Bajzáth Mária mesepedagógus, a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója ugyanis több évtizedes tapasztalata alapján állította össze a kötetet.

A tíz esztendős Wanda naplójában arról a „megrázkódtatásról” számol be, amely az új szomszédok beköltözésével éri: a család legfiatalabb tagja ugyanis nem más mint Fabian Schilling, az utálatos osztálytárs, a mintagyerek, aki mindig mindent tud, amit tanáruk, Frau Scmitz szerint a többieknek is már illene tudnia.

A történet egy iskolai könyvtárban játszódik. Aranka néni, a könyvtárosnő folyamatosan azon kesereg, hogy egyetlen olvasója van csupán, Jóhegyi Laci. A Jóhegyi családnév németül Gutenberg, így aztán egyre biztosabbá válik, hogy Laci a könyvnyomtatás atyjának kései utóda.

Az izgalmas kalandokban bővelkedő meseregény helyszíne Kerekerdő legnagyobb, legerősebb fája, a Nagy Tölgy. A rajta élő hatmillió fős bogártársadalom irányítója a becsületességéről közismert Szarv polgármester és a bogarak jólétét aljas eszközökkel befolyásoló, dúsgazdag vállalkozó, Mobi Lajos.



Kérdezd
a könyvtárost!