Kolibri (Budapest)

A gyerekeket egyes szám második személyben megszólító, humort sem nélkülöző kis könyvecskében a látás és a szemüvegesség kérdését járja körül a szerző. Játékos formában ír a rövidlátó nagymamáról, a távollátó nagypapáról, a szemészeti vizsgálatról, a színtévesztésről, és arról, hogy milyen is kisgyerekként szemüvegesnek lenni.

Finy Petra gyerekkönyveinél köztudott, hogy a szokatlan, eredeti gondolatokat mindig élvezetes stílusban, a gyerekek nyelvén, sok-sok humorral és valamilyen neves grafikusművész közreműködésével, gyönyörű kivitelben, színes, elbűvölő képek kíséretében tolmácsolja. Így van ez Egy marék buborék címmel megjelent verseskötete esetében is.

Kegyetlen, disztópikus világban játszódik Sally Gardner ifjúsági regénye. A helyszín a Hetedik Zóna, az Anyaföld számkivetettjeinek, a központi döntéseket megkérdőjelezők, a „másképp nézők” földje, ahol a Kiválasztottak, a „bőrkabátosok” fizikai és lelki bántalmazásokkal, kivégzésekkel és eltüntetésekkel tartanak rendet.

Bár a tíz esztendős legényke, Rév Fülöp nagyon szeret teli hassal a napon heverészni, mégis fölhagy kedvenc időtöltésével és a derék Ádánd lovag szolgálatába áll, hogy a hatalmas tó körüli birodalom, Balatónia szeretett uralkodójának, Csobánc királynak szörnyű betegségére gyógyító növényt szerezzen. A virág azonban igen messze nő, és csak a legderekabb lovagnak nyílik.

A kötet előzményében a tíz esztendős legényke, Rév Fülöp Balatóniában kalandozik (Rév Fülöp. Balatóniai lovagregény), itt találja meg a birodalom egy eldugott zugában Csobánc király betegségét gyógyító virágot.

Egy régi faládikóban rejtőző térkép...
Egy titkosírással írt üzenet...
Egy tetovált nagymama, aki kiszuperált cirkuszi kocsival járja a Balaton-felvidéket...

Ki ne vágyna egy duplán rejtélyes nyárra?

Sárvári Töttős Györgyi ezúttal is nehéz élethelyzeteket dolgoz fel játékos formában: a gyerekekkel előforduló baleseteket helyezi most a középpontba.

A rendkívül olvasmányos, vidám kötet egy ovis ikerpár izgalmas és mulatságos kalandokkal teli hétköznapjait mutatja be. Ancsa és Pancsa olyan, mint két tojás, de csak külsőleg hasonlítanak egymásra, a természetük teljesen más, s remekül kiegészítik egymást.

Al Ghaoui Hesna saját színes illusztrációival kísért mesekönyvében a gyerekeknek segít leküzdeni félelmeiket. Közérthetően mesél a félelem természetéről, az emberi életben betöltött szerepéről, valamint leküzdésének módjairól, arról, hogyan állíthatók a félelmek a saját oldalunkra.

A Népmesekincstár negyedik kötete a kiskamaszokhoz szól, mivel – amint azt Bajzáth Mária mesepedagógus, a kötet összeállítója írja – „ebben az életkorban ugyanis épp olyan nagy szükség van a jókor, jól elmesélt népmesékre és a mesehallgatás semmivel sem pótolható meghitt, örömteli élményére, a mesélő felnőtt személyes jelenlétére, a kölcsönös, fókuszált figyelemre, mint kisgyerekkorban”.



Kérdezd
a könyvtárost!