Betűtészta (Budakeszi)

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy plüssállata minden gyereknek van. Hogy mit jelent az elvesztése, azt hiszem, azt is sokan megtapasztaltuk már, felér egy igazi tragédiával.

Lackfi János huszonöt verset „tálal” az ovisoknak a jellegzetes menzamenüből Megyeri Annamária kedves, mozgalmas, színpompás illusztrációival körítve.

A szerző trilógiájának zárókötetében a korábbi könyvekből (Helka. A Burok-völgy árnyai; Ciprián. A Balaton hercege) megismert szereplők kalandjai ott folytatódnak, ahol az előző kötet véget ért. A füredi parton nagy mulatság zajlik, a győztes Cipriánt ünneplik, akit a Balaton hercegévé is avatnak ez alkalomból, sőt lakodalmat is ülnek.

„Arról nem volt szó, hogy ebben a könyvben óriások lesznek… Talán eltévedt?… Besétált valahogy, és most tanácstalanul áll ezen az üres oldalon.” Üde színfolt a gyermekkönyvek kínálatában ez a tartalmilag és formailag egyaránt igényes, ötletes, kedves, humoros, eredeti hangú történet.

A vonzó kivitelű kötet három történetet tartalmaz, melyek Afrikába röpítik olvasóikat. A tanzániai népmesében egy apa és három fia veszi fel sikerrel a harcot a gonosz boszorkánnyal szemben. A második történet (A szalakóta hercegnő) magyar és finn népmesék adaptációja, méghozzá dél-ghánai kultúrkörbe helyezve.

A szerző korábbi könyvéből (Helka. A Burok-völgy árnyai) megismert szereplők, akik egyszer már legyőzték a gonosz erőket, most néhány új mesehős kíséretében ismét feltűnnek, hogy újabb izgalmas kalandokba bonyolódjanak. Helka immár a Balaton tündére és védelmezője, testvére, Ciprián pedig a Víz, a Part és az Erdő őrzője.

A Balatonról szóló legendák egyike szerint Kamor, a Bakony varázslója és Sió, a Balaton tündére hosszú háborúskodás után békét kötött, hogy az Erdő, a Part és a Víz népe végre nyugodtan, békében élhessen. A békekötés érdekében feláldozták varázshatalmuk legfőbb eszközeit is: Kamor megszabadult cserfa varázspálcájától, Sió pedig eldobta Aranybuzogányos nádját.



Kérdezd
a könyvtárost!