Szegedi Katalin (1963)

Ambróz, a kisegér és népes családja már sok-sok éve a katedrális lakói, és úgy vélik, kicsi termetük okán ahhoz van tehetségük, hogy észrevegyenek olyan apró dolgokat, amelyekkel az emberek segítségére lehetnek.

A gyönyörű mesekönyvben két különleges, magával ragadó szerelmi történet elevenedik meg. Az első mesében a kőből faragott királyfi üldözőbe veszi a szemtelen márciusi napsugarat, miután az megcsiklandozta a hónalját, és útközben találkozik a szépséges, türkizkék hajú vízitündérrel.

A szép kiállítású kötet hazai tájegységekhez (többek között a Dunántúli-középhegységhez, a Dunántúli-dombsághoz, az Északi-középhegységhez, az Alföldhöz, a Kisalföldhöz, a Fertő-tóhoz) kötődő meséket tartalmaz. Ezeken a vidékeken található közismert és kevésbé ismert növény- s állatfajok ihlették meg Finy Petrát, hogy megálmodja történetüket.

Palotás városka lakói – Kaptafa Tónió, Vekni pék, Füstfaragó Jakab és társai – vidám életének egyszeriben vége szakad, amikor a pékműhelyből felszálló füstből alakot ölt a gonosz Markoláb, aki minden éjjel elrabolja az álmokat. A városkát ezután beburkolja a szomorúság, mert az emberek nem álmodnak, s nappal fáradtak, rosszkedvűek, veszekedősek.

"Amikor a Földön világra jön egy kislány, összegyűlnek odafönn az égi királylányok, hogy áldást mondjanak az újszülöttre. (...) Az áldás nem más, mint a szívből jövő jókívánság." - ezekkel a sorokkal kezdődik Boldizsár Ildikó gyönyörű mesekönyve, amelynek meséihez méltóképpen társulnak Szegedi Katalin lírai ihletésű, varázslatosan szép illusztrációi.

A hatéves Maja nagyszülei balatonfüredi házában tizenkét különleges, ám igencsak barátságtalan babára bukkan. Bár a kislány mindent elkövet, hogy elnyerje kegyüket, csak akkor kezd felengedni köztük a fagyos hangulat, amikor Maja az egyik bajba jutott társuk, a mindig repülni vágyó, légtornász baba, Angella segítségére siet és a babák közreműködésével mentőexpedíciót szervez.

A gyermekirodalom klasszikusait felvonultató sorozat második darabja újabb öt mesét tartalmaz Wilhelm Hauff tollából. Alexandria sejkje nagyon gazdag, ám nem talál örömet kincseiben. Nagy bánat nyomja a szívét, kisfiát ugyanis évekkel ezelőtt túszul ejtették, és magukkal vitték a francúzok. Azóta a sejk a kisfiú elrablásának évfordulóján minden évben tizenkét rabszolgát szabadon bocsát.

Az igényes kivitelű kötet tizennégy különleges mesét tartalmaz. Az erdőben magányosan élő, szép, szomorú boszorkány, Amália varázslatos történeteiből megtudhatjuk, hogyan születtek meg az első csillagok a Nap és a Hold gyönyörű szerelméből, miként hagyták el a színes árnyékok az embereket, hogy hozta el a boldogságot a Madarak Királya az örökké békétlenkedő madarak közé.

Az elvarázsolt kastély egy nagy park közepén áll. Kanyargós lépcsőkön, folyosókon át drágakövek, titokzatos erejű varázseszközök közé, rejtélyes világba, a kastély termeibe vezet az út. Ilyesféle helyre vágyott mindig képzeletben a három testvér, az angliai kisváros diákjai: Jerry, Jimmy és Cathy. Egy napon azután valósággá válik az álmuk.

Málika a szépséges varrókisasszony szavát adta édesapjának, hogy csak ahhoz a legényhez megy feleségül, aki elhozza számára a Mindentvarró Tűt. Ezért vőlegénye, Cérnácska Szabócska a leánykérés napján útnak indul, hogy megkeresse a csodálatos varróeszközt.



Kérdezd
a könyvtárost!